Mit nevezünk székrekedésnek?
Székrekedésről akkor beszélünk, ha az utolsó 12 hónapban 3 hónapon át az alábbiak közül legalább kettő jelen van a székletürítések legalább negyedét tekintve: erőlködés székletürítés közben; kemény széklet; nem komplett kiürülés érzete; a végbél körüli blokád (zárlat) érzete; a székletürítés kézi segítése; hetente kevesebb, mint 3 székletürítés.
Mi lehet az oka?
Leggyakrabban a kevés mozgás, a helytelen (a rostszegény vagy éppen a túl rostos) táplálkozás, a rendszertelen étkezés, a helytelenül összeállított „fogyókúra”, a székrekedésre hajlamosító élelmiszerek túlzott fogyasztása (például a kakaó, csokoládé), a kevés folyadékfogyasztás áll a háttérben. Ezen kívül okozhat székrekedést valamely anyagcsere vagy hormonális eredetű eltérés (pl. pajzsmirigy-elégtelenség, cukorbetegség, veseelégtelenség), vagy éppen a vastagbelet érintő elváltozások (pl. sérvek, szűkületek, végbélberepedés) ill. valamely idegi ok (pl. gerincsérülés, agyi erek betegségei) is. Más esetekben valamely gyógyszer mellékhatásaként is kialakulhat az állapot. A várandósság, az idős kor is hajlamosíthat a székrekedésre. Érdemes ezek mellett megemlíteni a lelki tényezőket is (pl. félelem, szorongás, depresszió, új vagy idegen környezet, utazás).
Abban az esetben, ha a székrekedés az alább részletezett táplálkozási és életmódbeli változtatások ellenére néhány hét alatt sem szűnik meg, a székletürítés fájdalmassá válik, vagy vér jelenik meg a székletben, haladéktalanul keressük fel orvosunkat, hogy kiderüljön a székrekedés valódi oka, és megelőzzük a komolyabb probléma kialakulását!
Mi a diéta célja székrekedés esetén?
A székrekedés megelőzése és kezelése esetén az étrend célja a folyadék- és rostfogyasztás növelése, valamint a megfelelő bélflóra visszaállítása, fenntartása.
Milyen étrendi változtatások segítenek székrekedés esetén?
Folyadékfogyasztás
Az egyik legfontosabb, hogy fokozzuk a folyadékfogyasztást (az életkornak, nemnek megfelelő mértékben), hiszen ha több folyadékot iszunk, akkor a széklet állaga lágyabb lesz, és könnyebb lesz kiürítése is. Sokat segít, ha reggel, ébredést követően, még éhgyomorra langyos vagy kissé meleg vizet vagy kamillateát (esetleg gyümölcsteát, csipkebogyóteát, hársfateát) iszunk. Az előző este vízbe áztatott aszalt szilva levének elfogyasztása is gyakran javasolt módszer. A nap során a víz, ásványvíz vagy tea mellett a friss, vagy 100%-os gyümölcs-, zöldséglevek (utólag vízzel hígítva), ill. a levesek, mártások, lédús gyümölcsök, zöldségek, tej és a tejes italok, joghurt, kefir formájában is növelhető az elfogyasztott folyadék mennyisége (az egyénileg javasolt étrendi kereteknek megfelelően válogatva). A savanyú káposzta leve, kovászos uborka leve, szilvabefőtt leve, aszalt szilva áztatóleve szintén jótékony hatású lehet. Fontos, hogy igyunk naponta gyakran, akkor is, ha még nem érezzük a szomjúságot!
Rostbevitel
Az élelmi rostok a táplálékainkban levő emészthetetlen összetett szénhidrátok és a lignin. A vízben nem oldódó rostok (pl. cellulóz, lignin) a széklet mennyiségét a ballasztanyagok növelése révén fokozzák a székletürítés gyakoriságát, a vízben oldódó rostok (pl. pektin) a probiotikus bélbaktériumok mennyiségét növelve járulnak hozzá a nagyobb tömegű széklethez.
Az étrendi rostforrásai közé tartoznak elsősorban a zöldségek, gyümölcsök, ill. ezek rostdús (nem szűrt) leve, de ide soroljuk a hüvelyeseket is (bab, borsó, lencse, csicseriborsó), a finomítatlan (teljes kiőrlésű, korpás) gabonaféléket (különösen hasznosak a hántolatlan gabonapelyhek, például a zab-, árpa-, rozs-, búzapehely, ill. a gabonakorpák, például a zab-, búzakorpa) és a héjas olajos magvakat is. Célszerű az étrendet úgy kialakítani, hogy ezek az alapanyagok változatos formában elkészítve (főzve, párolva, főzeléknek, csőben sütve, nyersen, salátának, turmixként) alkossák az étrend gerincét.
Fontos, hogy a megemelt rosttartalom mindig kellő mennyiségű folyadékkal társuljon (1 gramm rost kb. 0,5 dl vizet köt meg), ennek hiányában a széklet túlzottan”besűrűsödve” éppen ellenkező hatást vált ki, vagyis súlyosbodhat a székrekedés is. Ezért például a müzli mellé vagy a rostdús, korpás, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, tészta mellé igyunk meg például egy pohár vizet is!
Kerülendők a „fogós”, ill. a rostszegény élelmiszerek, ételek. Ide tartoznak a tömény cukros ételek, italok, a finomított liszt és az abból készült termékek (fehérkenyér, finomlisztből készült tészta…), a fényezett (hántolt) rizs, a túl sok csokoládé, kakaó és csersavtartalma miatt a túl erősre főzött feketetea is.
Probiotikumok
A megfelelő bélműködés és a bélflóra kialakításában, fenntartásában a probiotikumoknak, mint kedvező élettani hatású baktériumoknak is kiemelt szerepük van. A probiotikumokhoz elsősorban a savanyított, élőflórás (probiotikus) tejtermékek (joghurt, kefir, aludttej, író) vagy például a mostanában divatossá vált fermentált zöldségek (savanyúságok) rendszeres fogyasztásával juthatunk hozzá. A rostoknak itt is fontos feladat jut, mivel a probiotikumok az ún. prebiotikumokkal (amely különféle, nem emészthető rostanyagok, például az inulin és a frukto-oligoszacharidok) táplálkoznak. Utóbbiak forrása például a banán, a hagymafélék és a csicsóka. Így, ha ezeket a prebiotikumokat esszük, akkor duplán jót teszünk az emésztésünknek.
Tejfehérje-allergia vagy súlyosabb mértékű tejcukor-érzékenység esetén a probiotikumokat tartalmazó étrend-kiegészítők szedése is szóba kerülhet, ezek megfelelő kiválasztásában kérjük orvosunk, dietetikusunk segítségét!
További (nem táplálkozási jellegű) tanácsok
Alakítsunk ki már gyermekkorban egy, az egyéni életritmusunkhoz igazodó székletürítési rendszert. Ez így talán furcsán hangzik, pedig ez is fontos eleme annak, hogy megelőzzük a kínlódást és a komolyabb problémák kialakulását. A legtöbb ember számára gyakran közvetlenül az ébredést követő időszakot jelenti, míg másoknak a reggeli étkezés és a hozzá kapcsolódó folyadékfogyasztás (meleg tea, felnőtteknél a kávé) hozza meg az „ihletet”. Tapasztaljuk ki, nekünk mi az ideális, és igyekezzünk ehhez igazítani például a reggeli ébredés, készülődés időtartamát, hogy nyugodt, kényelmes körülmények között tudjunk WC-re menni és elintézni a „nagy dolgunkat”, ne kelljen kapkodni vagy rosszabb esetben visszatartani a székelési ingert.
Az is fontos például az aranyér és/vagy a végbél berepedése megelőzése érdekében, hogy ne tartsuk vissza és ne erőltessük a székelést, ha például nehezebben megy, inkább próbáljuk ki a fent leírt tanácsokat! A rendszeres mozgás, akár egy kellemes, reggeli átmozgató torna, szükség esetén a has (vagyis a vastagbél) óvatos masszírozása is sokat segít a rendszeres székletürítésben.
