Mit nevezünk hasmenésnek?
Hasmenésnek a széklet napi mennyiségének és a folyadéktartalmának megnövekedését nevezzük, amely együtt járhat a székelés gyakoriságának növekedésével és a szűnni nem akaró székelési ingerrel. Nem egy önálló betegség, hanem egy tünet. A kiváltó ok ismeretében célzottan lehet kezelni és egy jól összeállított diétával helyreállítható az emésztőrendszer megbillent működése.
Mi lehet az oka?
A hasmenés egyike a bélbetegségek általános tüneteinek, de számos egyéb, akár banális betegség esetén is előfordulhat. Főbb okai közé tartoznak az egyes fertőző betegségek (pl. az élelmiszerek útján terjedő vírusok, egyes baktériumok és baktériumok által termelt toxinok miatt), a táplálékintolerancia (például a tejcukor-érzékenység), és az esetleges diétahibák (túl zsíros, túl fűszeres, nem kellően hőkezelt, romlott, tisztítatlan, permetezett élelmiszerek fogyasztása), de lelki tényezők (stressz, szorongás, idegesség, aggódás) is előidézhetik. Előfordul olyan állapot is, amikor semmilyen fizikai vagy működésbeli elváltozás nem mutatható ki, ezt nevezzük irritábilis bélszindrómának (IBS-nek).
Súlyosabb esetben, amennyiben a hasmenés mellé erős hasi fájdalom, vagy hányás, láz társul, ha a széklet véres, gennyes, akkor azonnal, ha ezek nem állnak fenn, de 48 óránál tovább is eltart, akkor is mielőbb orvoshoz kell menni.
Mi a diéta célja hasmenés esetén?
A hasmenés esetén a diéta célja, hogy fenntartsuk és minél előbb visszaállítsuk a megbillent folyadék- és elektrolitegyensúlyt (pótolva a hasmenéssel elveszített vizet és ásványi anyagokat) a belek gyulladt nyálkahártyájának kímélése, megnyugtatása mellett. A diéta felépítése fokozatos jellegű, mindig az aktuális állapothoz és az egyéni szükségletekhez igazodik.
Milyen étrendi változtatások segítenek hasmenés esetén?
Folyadékpótlásra a sötétre főzött (cukor nélküli) tea (pl. csipkebogyótea, kamillatea, hársfatea), a főtt burgonya leszűrt leve (igény szerint enyhén sózva), vagy például natúr (sűrítetlen, fűszermentes) sárgarépaleves adható. Súlyos esetben a gyógyszertárban vény nélkül kapható orális rehidráló port/folyadékot (ORS) is alkalmazhatunk.
A hasmenés kezdeti szakaszában (ez lehet pár óra, de lehetőleg ne tartson egy napnál tovább) még kerülendők a szilárd ételek, koncentráljunk a folyadékpótlásra! A beteg ekkor még amúgy is étvágytalan lehet.
A következő szakaszban, amikor már a tünetek enyhébbek, nyákleves (szétfőzött zabpehely, rizs, búzadara), száraz (olajmentes) rántással sűrített rántott leves, vizes burgonyapüré, burgonyahab, pirított kenyér, ropi, natúr ízesítésű, nem túl rostdús keksz, nyers reszelt alma, héjában főtt burgonya, héjában (olaj nélkül) sült burgonya, főtt rizs, szárazon pirított párolt dara kerülhet a tányérra. A felsorolásból látható, hogy elsőként a szénhidrátban dús alapanyagokat vezetjük be, mivel ezt a tápanyagot a legkönnyebb emésztenie az érzékeny emésztőrendszernek.
A folytatásban már a zsírszegény fehérjeforrásokat is beépíthetjük a menübe, így például a húsokat, amelyekről eltávolítottuk a látható zsírokat (elsősorban csirkét, pulykát, főzve vagy gőzben főzve), a sovány sajtokat, sovány tehéntúrót, sovány joghurtot, kefirt. A tehéntejjel még várjunk a hasmenés esetén gyakran kialakuló, de átmeneti jellegű laktózérzékenység miatt (ez tovább rontaná a hasmenéses tüneteket)! Ezzel egy időben beépíthetők a nem túl rostdús (vagy átpasszírozott) főzelékek, zöldséglevesek (szükség esetén pürésítve), a száraz rántással vagy joghurtos/kefires habarással sűrített főzelékek püré formájában (pl. sárgarépa, főzőtök, saláta, cukkíni, zeller, cékla, zsenge zöldborsó és zöldbab áttörve).
A zsiradék beépítése fokozatos legyen! Elsősorban a könnyebben emészthető étolaj, vaj, vajkrém, esetleg margarin formájában (kerülendők az állati zsírok), előnyben részesítve a csökkentett zsírtartalmú, light készítményeket.
A diéta utolsó szakaszában már a zsírszegény, könnyű, vegyes étrend kialakítása a cél, amelyben olyan, kíméletes konyhatechnológiai eljárásokat alkalmazunk, amelyekkel az ételek zsírtartalmát (ezáltal emészthetőségét) még nem növeljük túlzottan (pl. párolás, sütőzacskóban, alufóliában, teflonedényben sütés).
További általános tanácsok
Az evést ne erőltessük, inkább kínáljunk többször kisebb adagokat, így a rendszeres, de kis mennyiségű étkezésekkel pótoljuk a szükséges energia-, tápanyagmennyiséget!
Azért, hogy ne fokozzuk a panaszokat, csípős fűszerek (chili, erős paprika, torma, csípős mustár), a töményes sós és cukrozott ételek és italok (pl. füstölt húsok, juhsajt, feta sajt, szirupok, lekvárok), az apró magvas gyümölcsök (pl. eper, málna, szeder, ribizli, egres) és egyes, nehezebben emészthető zöldség- és gabonafélék (pl. búza-, zabkorpa, rozs, búzacsíra, szezámmag, Graham-liszt, árpapehely, barna kenyér, káposztafélék, paradicsom, paprika, vöröshagyma - különösen pirítva, hüvelyesek, petrezselyemgyökér) használata is kerülendő.
Amikor már jól van a beteg, akkor fokozatosan, kis adagokkal már ezekkel is bővíthető az étrend az egyéni egészségi állapotnak (pl. meglévő táplálékallergiának, -érzékenységnek) megfelelően.
Jó hatásúak - mind a hasmenés kezelésében, mind a megelőzésében - (a fenti fokozatosságot betartva) a probiotikumok is (ezek az ártalmatlan baktériumok a bélflóra kedvező összetételének kialakulását támogatják), amelyeket élelmiszerek (pl. kefir, joghurt, savanyúságok) révén, vagy szükség szerint étrend-kiegészítő formájában is szedhet a beteg.