Anorexia nervosa

Első és legjelentősebb tünete a túlzott (15%-ot meghaladó) testtömegvesztés. Természetesen számos egyéb betegség is járhat jelentős testtömegvesztéssel, fontos kizárni a felszívódási zavarokat, bélbetegségeket, daganatokat.

A fogyás folyamata testképzavarral társul, ami azt jelenti, hogy mindegy, mennyire vékony a beteg, folyamatosan túlsúlyosnak érzékeli magát. Nők esetében a menzesz elmaradása, férfiaknál a szexuális érdeklődés drasztikus csökkenése, impotencia jellemző. A körmök törékennyé válnak, a haj hullásnak indul. A viselkedésben is változás áll be: hangulati ingadozások, leginkább a depresszió tünetei jellemzők. A teljesítmény gyakran meglepő módon túlzott, a betegek állandóan edzenek, fokozott kontrollra törekszenek, mind testük, mind kapcsolataik felett.

Fokozott kockázattal rendelkező csoportok a diákok, a karcsúság nyomásának kitett foglalkozásúak (táncosok, modellek), a jól szituált, értelmiségi fehér nők, illetve a homoszexuális férfiak. A betegség jellemzően 13-18 éves korban kezdődik. Minél tovább áll fenn, annál valószínűbb a tragikus, halálos kimenetel. Négy év után a halálozás valószínűsége 5 százalék, vagyis minden huszadik beteg belehal a koplalásba!

A bulimia nervosa

2-3-szor nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint az anorexia. A fő különbség a két betegség között, hogy míg az anorexiában a beteg megvonja magától a falatot, a bulimiás beteg sokat eszik, de utána különféle módszerekkel megszabadul az elfogyasztott tápláléktól.

A falásrohamok alkalmával akár több ezer kilokalóriát is elfogyaszt a beteg, tekintet nélkül a táplálék minőségére és fajtájára. Ezután önhánytatás, hashajtózás, vízhajtózás, koplalás, intenzív testedzés segítségével igyekszik szabadulni a bűntudattól és a tápláléktól.

Fotó: shutterstock.com

Hosszú távon a bulimia nervosának súlyos testi következményei lehetnek: felborul a test normális életritmusa, megjelenhet szívritmuszavar, akár görcsök és rohamok is, mivel a hányás felborítja a szervezet ionegyensúlyát. Egyes esetekben olyannyira felborul a szervezet ásványianyag-háztartása, hogy az hirtelen szívhalálhoz vezethet.

Már a férfiak is...

Az izomdiszmorfia nevű jelenségről akkor beszélünk, amikor a személy túlzottan sokat foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a teste nem eléggé izmos. A jellemző, hogy az érintett

- órákat tölt a konditeremben és túlzott figyelmet fordít az étrendjére.

- elhanyagolja társas, foglalkozásbeli, tevékenységeit.

- kerüli az olyan helyzeteket, amelyekben teste ki van téve mások tekintetének, vagy ilyen helyzetekben szorongás fogja el.

- folyamatosan a testméretei és az izomzata foglalkoztatja, ezekkel elégedetlen.

- speciális étkezést, vagy teljesítménynövelő szereket használ annak ellenére, hogy tudomása van a nemkívánatos testi és lelki következményekről.

Stresszorexia

Tudományos szempontból nézve a stresszorexia nem betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely leginkább a 20-40 éves intelligens, ambíciózus kisgyermekes anyák körében figyelhető meg, akik nem hajlandók vagy nem képesek csökkenteni a munkával vagy a családdal kapcsolatos terheiket.

Nem szándékos fogyásról és testképzavarról van szó, ők egész egyszerűen csak „nem érnek rá enni”. Többről van szó a stressz okozta fogyásnál: az életszerepeiket összeegyeztetni igyekvő nők ugyanis háttérbe szorítják a létszükségleteiket, vagyis nem esznek, nem isznak, csak a feladatra koncentrálnak.

Egészségmánia

Az ortorexiás személy kizárólag egészséges, vagy annak tartott ételeket fogyaszt, rengeteg időt tölt el a megfelelő alapanyagok beszerzésével és az ételek elkészítésével. Az ételekhez különféle érzelmeket társít, mint például „mesterséges”, „egészséges”, „veszélyes”. Kizárólag olyan ételeket hajlandó megenni, ami biztos beszerzési helyről származik, nem tartamaz semmilyen adalékanyagot, mesterséges színezőt.

A szigorú diétát azonban időnként félbeszakítják a falásrohamok, amikor is az érintett olyan ételeket eszik nagy mennyiségben, amelyek a saját elmélete szerint tiltottak, károsak. Az ilyen étkezési kihágásokat nagyfokú bűntudat követi, s a beteg még szigorúbb szabályokat vezet be, ez által még súlyosabbá válik a kényszeresség.

Hasonlóan az anorexiához, az orthorexiásoknak sincs betegségtudatuk, hiszen az ő szemszögükből nézve, ők éppen az egészségükért tesznek a helyesnek vélt táplálkozásukkal. Az ortorexia azért kóros mégis, mert épp az élet egyik legfontosabb jellemzője, a változatosság hiányzik belőle. A kényszeres viselkedés hatással lehet a családi és baráti kapcsolatokra, az állandó szorongás pedig (hogy valami ártalmasat eszünk), egyéb betegségeknek is forrása lehet.

Irodalom:

Füredi, János (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve, Medicina Kiadó, Budapest, 1998.

Gabbard, G.: A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Lélekben Otthon Kiadó, Budapest, 2008.

Németh, Attila: Pszichiátria - másképp, Medicina Kiadó, Budapest, 2006.

Szőnyi G., Füredi J. (szerk.): A pszichoterápia tankönyve, Medicina Kiadó, Budapest, 2000.

Tringer László: A pszichiátria tankönyve, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005.

BNO-10 Zsebkönyv: Animula Kiadó, Budapest, 2004.

Túry F., Szabó P.: A táplálkozási magatartás zavarai: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Medicina, Budapest, 2000.

Túry F.: Anorexia, bulimia. Önsegítő és családsegítő kalauz. Print-X-Budavár, Budapest, 2005.