B-vitaminok
A B-vitaminok számos sejtszintű folyamaton keresztül befolyásolják az idegrendszer fejlődését és működését. Elégtelen felvételük a szellemi képességek csökkenéséhez vezethet. Kiemelendő a vegán vagy makrobiotikus étrendet folytató anyák magzatainál kialakuló, súlyos B12-vitamin-hiány okozta idegrendszeri károsodás, de az utóbbi időben egyre több kutatás foglalkozik a B8-vitaminnak is nevezett kolin idegrendszeri fejlődésben betöltött funkciójával is. Ezeknek a vitaminoknak a hiánya azonban a fejlett országokban élő, változatosan táplálkozó lakosság körében ritka, kiegyensúlyozott étrend mellett nem kell ezen hiánybetegségektől tartani.
A folsavnak a magzati korban kialakuló velőcső-záródási rendellenességek elkerülésében van fontos szerepe, de egyes kutatások szerint összefüggés feltételezhető az anyai folsavfelvétel és a születendő gyermek szellemi funkciói között is. A folsavhiány a várandósság során külső pótlással, gyermekkorban pedig a zöld leveles zöldségek, salátafélék rendszeres fogyasztásával kerülhető el.
Fotó: shutterstock.com
Cink
A cink részt vesz az anyagcserét szabályozó enzimek felépítésében, az idegsejtek képződésében és érésében, valamint az idegsejtek közötti kapcsolódások kialakításában is. A cink hiánya a fejlődés különböző szakaszaiban eltérő súlyosságú következményekkel járhat. Egyes kutatások szerint a magzati korban elszenvedett súlyos cinkhiány fejlődési rendellenességeket, míg a születés utáni korban tanulási nehézségeket, a memória zavarát és egyéb szellemi funkciós zavarokat okozhat. A megfelelő cinkbevitelhez a húsok, a máj és a tojás rendszeres fogyasztása járulhat leginkább hozzá.
Vas
A szakirodalom szerint a vashiányban szenvedő gyermekek rosszabbul teljesítenek az iskolában és szellemi képességeik is elmaradnak az egészséges társaikétól. A gyermekek vasellátottsága az első két életévben kiemelten fontos: a korai életszakaszban bekövetkezett vashiány okozta idegrendszeri fejlődésbeli elmaradást későbbi vaspótlással már nem lehet helyreállítani. A gyermekkor további éveiben is okozhat problémát a túl csekély vasbevitel, a gyermek szellemi fejlődését visszavetheti, gátolhatja. A vashiányt a lehetőség szerinti anyatejes táplálással, majd a későbbi életkorokban a rendszeres, napi szintű húsfogyasztás biztosításával, szükség esetén külső vaspótlással védhetjük ki.
Jód
A jód alapvető alkotóeleme a pajzsmirigyhormonoknak, amelyek fontos szerepet játszanak az idegrendszer fejlődésében.
A várandósság ideje alatt az anya jódhiánya a magzatban súlyos, visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodást okozhat, míg a születés utáni időszakban fennálló jódhiány a gyermek fejlődését korlátozhatja, alacsonyabb IQ-t, tanulási nehézségeket eredményezve. A kutatások tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a súlyos és közepesen súlyos jódhiánnyal küzdő gyermekek szellemi képességei jódpótlással javíthatók.
Az élelmiszerek jódtartalmát legnagyobb mértékben a termőtalaj jódtartalma határozza meg. A lakosság jódpótlásának egyik módja az étkezési sók jódozása. Ezen kívül a tej és tejtermékek, valamint a tengeri halak rendszeres fogyasztása is segítheti a jódhiány megelőzését.
Összegezve elmondható, hogy a gyermekek szellemi teljesítőképességét leginkább a magzati korban és az első két életévben végbemenő fejlődési folyamatok határozzák meg. Az egyes vitaminok és ásványi anyagok hiánya az idegrendszeri fejlődés zavarának enyhébb és súlyosabb formáit okozhatják. A várandósság alatti minőségi táplálkozás, szükség esetén a tápanyagok külső pótlása, a születés után a (legalább hat hónapos korig történő) szoptatás, majd a későbbi életkorokban a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás nagyban hozzásegítheti gyermekét a hiányállapotok elkerüléséhez és a szellemi fittséghez.
