Míg egészséges emberek esetében a túl magas, toxikus (mérgező) szintjük nagyon ritka, addig a hiányuk sokkal elterjedtebb, és van közöttük olyanok, amelyeknek az elégtelen felvétele elősegítheti a depressziós tünetek kialakulását.
Vas, a vérképzés kulcseleme
A vas létfontosságú eleme a vörösvérsejtek képzésének, hiszen e sejtek jellemző alkotórészét jelentő, az oxigént szállító hemoglobin egyik alkotóeleme. A nem megfelelő vasfelvétel esetében csökken a vörösvérsejtek száma, sérül funkciójuk, vérszegénység alakul ki, ami meglehetősen gyakori, különösen a gyermekek, idősek és a fogamzókorú nők kockázata nagy.
A vérszegénység az idegrendszer működésére is kihat, a hiányos oxigénszállítás szédülést, levertséget és a szellemi funkciók romlását vonja magával. A vashiányt ilyen módon a depresszióval is összefüggésbe hozták. Emellett azonban fontos azt is megjegyezni, hogy a kórosan magas vaskoncentráció szintén káros lehet az idegrendszer számára, nem véletlen, hogy a vaskészítmények receptkötelesek, és csak orvosi utasításra szedhetők.
Az idegsejtek számára elengedhetetlen magnézium
A magnézium többek között az idegsejtek membránjának szabályozásában is részt vesz. A kutatások szerint alacsony magnéziumszint esetén számos neurológiai és pszichés tünetet jelentkezhet, és depressziósok körében végzett felmérésekben is megfigyelték a vér alacsony magnéziumszintjét. Ezt okozhatja egyrészt az is, hogy a depresszióban szenvedők táplálkozása jellemzően egyhangú, hasznos tápanyagokban szegényebb, de az is, hogy az tartós stressz elősegíti a magnéziumtartalékok kiürülését.
Fotó: shutterstock.com
Cink, a sokoldalú nyomelem
A cinkhiányt már évtizedek óta összefüggésbe hozták a hangulati zavarokkal, depresszióval. Ennek egyik oka, hogy ez a nyomelem fontos szerepet játszik a glutaminerg rendszer (azaz a glutaminsavval kapcsolatban álló ingerület-átviteli rendszer) szabályozásában. A sejtek csekély cinktartalma károsítja a sejtek örökítő anyagát, a DNS-t, a gyulladásos folyamatok túlsúlyához vezet, ezen keresztül növeli a pszichiátriai betegségek kockázatát.
A szelénszint kényes egyensúlya
A szelénhiány és a depresszió kapcsolatát már több kutatás igazolta, azt azonban, hogy ez pontosan milyen mechanizmuson alapszik, még a mai napig sem tudjuk. Egy elmélet szerint a szelén hiánya a pajzsmirigy működésének csökkentésén keresztül hat a hangulatunkra, egy másik pedig a szelén dopaminszintre gyakorolt hatását sejti a depressziós tünetek mögött. Nem csak az alacsony, de a túlságosan magas szelénszintet is összefüggésbe hozták a depresszió megjelenésével, emiatt érdemes óvatosan bánni a szeléntartalmú étrend-kiegészítőkkel
Króm az agy cukorellátásáért
A krómnak az idegrendszerben betöltött szerepe szoros összefüggésben áll a szénhidrátokkal. Ez a nyomelem ugyanis kulcsfontosságú szereplője a cukor anyagcseréjének, növeli a sejtek inzulinérzékenységét, ami által elősegíti az agy glükózfelvételét. Króm hiányában tehát az agy sejtjei nem jutnak elegendő energiához, éheznek.
Összegzés
Idegrendszerünk számára igen fontos, hogy a szükséges ásványi anyagok éppen a megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre. Az utóbbi években egyre több kutatás eredménye sugallja, hogy a megfelelő táplálkozáson túl a célzott kiegészítés hasznos lehet a depresszióban szenvedők tüneteinek enyhítésében – különösen a cink és a magnézium esetében. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy megelőző céllal, egy kellően változatos, kiegyensúlyozott étrend képes biztosítani az agyunk egészséges működéséhez szükséges mikrotápanyagokat.
Irodalom:
