Szerző: Schmidt Judit | Lektor: Dr. Palik Éva, Horváth Zoltánné

Mit kell tudni a polifenolokról?

A különböző növényekben több mint nyolcezerféle polifenolt ismerünk. Szinte minden növényi eredetű élelmiszerben jelen vannak, mennyiségük és szerkezeti felépítésük igen változatos. Nevük ismerősen csenghet a kávéról, a teáról, a csokoládéról, a vörösborról, a gyümölcsökről, a zöldségekről szóló cikkekből, hírekből. Megmutatjuk ezeknek a rejtélyes hangzású vegyületeknek a főbb jellemzőit, hatásait, legfőbb forrásaikat.

A polifenolok szerepe a szervezetben

A polifenolok nem tápanyagként hasznosuló, ám az egészségre előnyös hatással bíró vegyületek, amelyek többek között a zöldségek, a gyümölcsök, valamint egyes italok jellegzetes színének, illatának kialakításáért felelősek. A legelterjedtebb anyagok közé tartoznak a növényvilágban, de elsősorban kedvező egészségi (oxidációellenes, gyulladáscsökkentő, daganatellenes, keringési rendszert védő) hatásaikról ismertek.

Egészségre gyakorolt főbb hatásaik

A rezveratrol egyike a legtöbbet kutatott polifenoloknak, számos kedvező - a koszorúserekre, idegrendszerre, májműködésre és a keringési rendszerre kifejtett - egészségi hatást derítettek ki róla. Emellett gyulladáscsökkentő, vírusfertőzések és oxidatív stressz, a vérlemezkék összecsapzódását és a daganatos sejtek növekedését gátló tulajdonsága miatt is kiemelt szereppel bír.

Sok szó esik a vörösbor rezvetratroltartalmáról (ez elsősorban a szőlő héjából származik) is, amely tulajdonsága miatt sokakat az ital túlzott fogyasztására is csábítana. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a vörösbor alkoholtartalmáról és az ezáltal kifejtett szív-ér rendszeri kockázatról sem, amely a túlzott mértékű fogyasztás esetén éppúgy nő, mint az alkoholt egyáltalán nem fogyasztóknál. Éppen emiatt a vörösbor csak mértékkel javasolható, kerüljük a túlzásokat (a naponta több pohár ivását). Érdekességként elmondható az is, hogy a rezveratrol, dacára annak, hogy számos eredmény utal az antioxidáns tulajdonságaira, egyre többet említik (ugyan kísérleti körülmények között) a pro-oxidáns, vagyis oxidációt előidéző, emiatt a DNS-t károsító hatásait.

A kutatások eredményei azt sugallják, hogy a relatív módon nagy flavonol-, antocianin- és procianidin-tartalommal bíró gyümölcsök, mint például a gránátalma, a vörös szőlő és a bogyós gyümölcsök, hatékonyabban csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit, különös tekintettel a magasvérnyomást csökkentő, a trombociták összecsapzódását gátló és az érbelhártyafüggő értágulatot növelő hatásra, mint az összes többi vizsgált gyümölcsfajta.

A flavonoidok csökkentik a hajszálerek törékenységét és áteresztőképességét, erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentők, gátolják a daganatok növekedését, kedvező hatással bírnak a szívre és az érrendszerre, májvédő, illetve vírus- és baktériumellenes hatásúak. A legtöbb flavonoid más antioxidánssal együtt fejti ki jótékony hatását (A-, C-, E-vitaminnal).

Az antocianidinek segítenek a vérrögképződés megelőzésében, csökkentik a szívinfarktus kockázatát, mérséklik az ödémaképződést.

A flavononban gazdag gyümölcsök a vizsgálatok szerint koleszterinszintet csökkentő hatásúak, miközben a többi vizsgált kockázati tényezőt tekintve csekély befolyást fejtenek ki.

A következőkben azokat a hatásokat és eredményeket közöljük, amelyek az egyes nagy polifenoltartalmú gyümölcsfélékkel végzett kutatások alapján érdemelnek külön említést.

Forrás: 123rf.com

1. A trombociták összecsapzódását csökkentő hatás

A vörös héjú szőlő leve, a szőlőmag kivonata, a gránátalma leve és a különböző bogyós gyümölcsök (áfonya, fekete ribizli, eper, málna) rendszeres fogyasztása csökkenti a vérrögösödést. Érdekes eredmény, hogy a narancs- és a grépfrútlé esetén ezt a hatást nem tudták megerősíteni. Az almában is nagy mennyiségben megtalálható quercetint kivonatként (koncentráltan, például lé, leves formájában) rendszeresen fogyasztva azonban nem fejtett ki jelentős hatást a thrombociták összecsapzódására. Laboratóriumi kísérletek arra utalnak, hogy az egyes polifenolos összetevők külön-külön kevésbé hatékonyak a vérlemezkék összecsapzódása ellen, mint együttesen több hatóanyag kombinációjaként. Ezt az információt a gyakorlatban úgy ültethetjük át, hogy többféle gyümölcsöt is fogyasztunk.

2. Vérnyomáscsökkentő hatás

A gránátalmalével folytatott vizsgálatok eredménye szerint akár már kis mennyiség (napi 50 ml) napi rendszeres, hosszú távú (egy éven át tartó) fogyasztása képes a szisztolés vérnyomás csökkentésére magasvérnyomás betegségben. Az ettől eltérő eredményeket az is magyarázhatja, hogy nem frissen préselt, hanem kereskedelmi forgalomban kapható (dobozos), ezáltal ismeretlen polifenoltartalmú gránátalmalével történt a vizsgálat. A polifenolok ugyanis többnyire érzékenyen reagálnak a mechanikai, kémiai változásokra, vagyis a darabolásra, a főzésre, így a legjobb eredmény a nyers, friss gyümölcs, valamint zöldség fogyasztásával érhető el.

A bogyós gyümölcsök közül a feketeberkenye esetében mérték a legnagyobb polifenoltartalmat (a gránátalmához hasonló anyagokkal) száraz tömegre vonatkoztatva, amelyek a gránátalmához hasonlóak. A további vizsgálatok eredményeinek megismeréséig elmondható, hogy a polifenolokban gazdag gyümölcsök közül a leghatékonyabban a gránátalma és a bogyós gyümölcsök fogyasztása csökkenti a vérnyomást.

3. Az érbelhártyára kifejtett hatás

A kutatások ezidáig a gyümölcsökben található polifenoloknak az érbelhártyafüggő értágulat közötti kapcsolat tanulmányozása közben két fő fajtára koncentráltak, ez a vörös szőlő leve és a már sokat emlegetett gránátalma leve, habár a szőlőmagkivonat és a gyümölcs-, zöldségpürék hatását szintén kutatják. Általánosságban elmondható, hogy a gyümölcsökben található polifenolok jótékony hatással bírnak az erek állapotára és működésére. Érdekes, hogy a hatás (érbelhártyafüggő érelernyedés) akkor volt erősebb, ha a betegek egészségi állapota a vizsgálat kezdetén súlyosabb volt.

4. A vérzsírszintre kifejtett hatás

Érdekes módon az antocianinokban és procianidokban gazdag gyümölcsök, amelyek esetében kedvező hatásról számoltak be a kutatások a vérlemezkék, a vérnyomás és az erek működése kapcsán, csupán csekély vagy éppenséggel semmilyen hatással nem voltak a vérzsírokra. Ellenben a flavononban gazdag gyümölcsök úgy tűnik, ezen a területen említésre méltóak. A koleszterinszintet csökkentő hatásáról ismert a marula (az elefántfa gyümölcse), a grépfrút és a narancs. Napi egy piros vagy sárga grépfrút fogyasztása kedvezően befolyásolja az össz- és az LDL-koleszterin- és a trigliceridszintet. A két fajta közül a vörös vagy pink grépfrút bizonyult hatékonyabbnak.

A narancslével végzett kutatások alapján szintén az LDL:HDL-koleszterinszint arányának pozitív irányú befolyásolása és a trigliceridszint csökkentő hatás is megemlíthető. Ezek a hatások vélhetően az egyéni egészségi állapottal is összefüggenek, minthogy az emelkedett koleszterinszinttel bíró egyének esetében a hatás jelentős mértékű volt, míg egészségeseknél nem vagy csak csekély mértékű változást mértek a vizsgálatok során.

5. Daganatellenes hatás

A nagyobb mennyiségben, a szójában, hüvelyesekben megtalálható genisten, daidzein hatásosnak bizonyult az emlőrák és egyes vizsgálatok szerint a prosztatarák kialakulásának gátlásában is.

Az egészségre gyakorolt hatások összefoglalása

Összefoglalásul elmondható, hogy számos kutatás létezik a polifenolokban gazdag gyümölcsök szív- és érrendszeri betegségekre kifejtett pozitív hatásával kapcsolatban. Közülük is gyakran vizsgált fajták közül a hazai viszonylatban még mindig igen ritkának számító gránátalma, a régóta közkedvelt vörös szőlő és egyes bogyós gyümölcsök tekinthetőek hatásosnak ezen a területen (különösen a vérnyomás csökkentése, a vérlemezkék összecsapzódásának gátlása és az erek működésének javítása esetében). Ezek a gyümölcsök viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak flavonolokat, antocianinokat és procianidineket és egyéb polifenolokat.

A flavanonban gazdag gyümölcsök, mint például a narancs vagy a grépfrút, a vérnyomásra és a vérlemezkék, valamint az erek működésére kisebb hatással bírnak, ellenben a vérzsírokra igen kedvezően hatnak. Laboratóriumi kísérletek igazolták a flavonoidokban gazdag táplálkozás védő szerepét egyes daganatos betegségekkel szemben is. Szükség van további, embereken végzett kutatásokra a továbbiakban, hogy ezeket az eredményeket megerősítsék és más gyümölcs-, illetve zöldségfajtákra is kiterjesszék.

Addig is érdemes minél többféle és minél több színű, lehetőleg idényjellegű, friss, nyers vagy kíméletes konyhatechnológiával készített gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani a kedvező hatás(ok) elérése érdekében.

Irodalom:

Mohammad A., Jung H. B., Levy K., David R. B., Arianna, L. K.: Multiple molecular targets of resveratrol: anti-carcinogenic mechanisms. Arch Biochem Biophys. 486(2): 95–102, 2009.

Chong M. F.-F., Macdonald R., Lovegrove J. A.: Fruit polyphenols and CVD risk: a review of human intervention studies. British Journal of Nutrition. 2010;104:28–39.

Pécsi T.: A polifenolok haszna. Új DIÉTA. 2011;3-4:10

Margitai Gy.: A fitoösztrogének. Hippocrates. 2000;2(1):58.

Lugasi A., Blázovics A. (szerk.): Az egészséges táplálkozás tudományos alapjai. Széchenyi Füzetek, PXP Nyomda, Budapest, 2001.

Francisco V.: Cocoa Flavanols: Nutraceuticals with Promising Pharmacological Properties. 2009. március 4.

Szalayné K. Zs.: Afrodiziákumok (flavonoidok, ásványi anyagok, vitaminok, rostok). Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar, előadás, 2008 november 25.

Papp N.: Fenolodiok jellemzői, bioszintézise és gyógyászati jelentősége. Fenoloidok bioszintézise. Fenolok Fenolsavak. Előadás

KAPCSOLÓDÓ cikkek

Mit kell tudni az antioxidánsokról? Mit kell tudni az antioxidánsokról?
Egyre több szó esik az antioxidánsok szükségességéről. Nemcsak táplálkozási hírekben, de a kozmetikai ipar termékei révén is gyakran emlegetett összetevők. Maga a szó inkább gyűjtőfogalom, többféle anyag együttese, amelyeknek legjobb forrásai a zöldségek, gyümölcsök. Számos közülük vitamin vagy vitaminszerű vegyület.
Schmidt Judit
Mit kell tudni a vízben oldódó vitaminokról? Mit kell tudni a vízben oldódó vitaminokról?
A vitaminok energiát nem szolgáltató, de a szervezet anyag- és energiaforgalmának lebonyolításához kis mennyiségben elengedhetetlen tápanyagok. A sokféle vitamin közül szinte valamennyi táplálékunk tartalmaz többet-kevesebbet. A vízben oldódó vitaminok fogyasztásáról naponta gondoskodnunk kell.
Schmidt Judit
Hogyan hatnak az antioxidánsok a szellemi teljesítőképességre? Hogyan hatnak az antioxidánsok a szellemi teljesítőképességre?
Az antioxidánsoknak minden életkorban fontos szerepük van az idegrendszer megfelelő működésében és a szellemi képességek megtartásában, hiszen megvédik az idegsejteket az őket érő káros hatásoktól.
Dobos-Kufcsák Judit