Mit nevezünk növényi alapú étrendnek?
Ahogy a bevezetőben is említésre került, ez a kifejezés (angolul plant-based diet) egy olyan étrendi irányzatnak felel meg, amelyben a hangsúly a növényi eredetű nyersanyagokra helyeződik, s a minimális vagy akár semennyi állati eredetű összetevőt nem tartalmazó étrendek tartoznak ide. Ha az úgymond szigorúságuk szerint rangsorolnánk az itt említhető irányzatokat, akkor legmegengedőbbnek (s egyben legéletszerűbbnek) a flexitariánus étrend nevezhető. Ebben a húsfogyasztás mérséklése mellett megtalálhatók az összes, hagyományos vegyes táplálkozásban szereplő élelmiszercsoportok is. A vegetáriánus étrendnek többféle fajtáját ismerjük, amelyeket aszerint, hogy mely táplálékcsoportot nem zárja ki, lakto-ovo, lakto-, ovovegetáriánus, peszkateriánus vagy éppen szemivegetáriánus étrendnek hívjuk. Ezekről bővebben itt tudhatsz meg többet.
A spektrum másik végén a vegán étrend áll, amely minden állati eredetű nyersanyagot elhagy, bár ez inkább életmódnak is tekinthető, mivel követői az élet más területén is követik ezt az elvet (az állatok védelmét) és például nem hordanak állati bőrből készült termékeket sem. A legújabbnak az ún. teljes értékű növényi étrend (whole food plant-based diet) tekinthető. Ez az irányzat az állati eredetű élelmiszerek teljes kizárása mellett a minél kevésbé feldolgozott táplálékok választására törekszik. Ezáltal a finomított liszt és az asztali cukor mellett például a növényi olajok sem fogyaszthatók benne, többek között. Ezen rövid felsorolás alapján is látható, hogy nehéz átfogóan, mindegyik étrendtípusról egységesen beszélni, emiatt a témában végzett kutatások, felmérések értelmezhetősége is felvet időnként számos kérdést. A továbbiakban az általánosabb jellegű eredményekre térünk ki.
A növényi alapú étrendek lehetséges előnyei
A zöldségfélékben, a gyümölcsökben, a teljes értékű (teljes kiőrlésű) gabonafélékben, a (száraz)hüvelyesekben és az olajos magvakban gazdag étrendnek számos pozitív hatása van a krónikus, nem fertőző betegség kialakulásának kockázatára. A jelenleg elérhető tudományos bizonyítékok alapján a vegetáriánusok körében kisebb a túlsúly és az elhízás előfordulási gyakorisága, kisebb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint a nem vegetáriánusok esetén (bár a stroke esetében nem egyértelműek az adatok). A daganatos betegségeket tekintve is találunk bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy az általános daganatkockázat kismértékben kisebb a vegetáriánusok körében, mint a nem vegetáriánusoknál, azonban a kutatási eredmények az egyes daganattípusokat érintően ellentmondásosak. A növényi alapú étrendet követőknél kisebb a cukorbetegség, a divertikulózis (vastagbél kiöblösödése) és a hályog kialakulásának kockázata is. Ezek mind igen kedvező eredmények, amelyek azt támasztják alá, hogy megéri az étrendben minél nagyobb arányban szerepeltetni a növényi eredetű (fentebb felsorolt) alapanyagokat, amely a hazai táplálkozási felméréseket tekintve egy fejlesztésre szolgáló terület. Azonban többek között például a vegán étrend hosszú távú hatásaival kapcsolatban még további, jól megtervezett vizsgálatok eredményei szükségesek a végleges (és biztonságos) következtések levonásához.
A növényi alapú étrendek lehetséges kockázatai gyermekek esetében
Nagy körültekintéssel kell összeállítani a gyermekek étrendjét, mivel a szervezetük még fejlődésben van, a korai életévek elégtelen tápanyag-összetételű étrendje rövid és hosszú távon is számos nem várt problémát, zavart okozhat. Akár olyat is, ami az utólagos (akár külső) pótlással sem hozható helyre. Emiatt is kerülendők a szélsőséges, egyes tápanyagok hiányának kockázatát felvető, túlzottan szigorú, vagy éppen egyoldalú étrendek. A gyermekek megfelelő fizikai és szellemi fejlődése érdekében különös figyelmet kell fordítani az étrendjük fehérje-, vas-, cink-, B12-vitamin-, kalcium-, D-vitamin-, valamint ómega-3-zsírsav-tartalmára. Ezek a tápanyagok a (nem körültekintően összeállított) vegetáriánus étrendek, de különösen a vegán étrend esetén hiányos mennyiségben lehetnek jelen, s emiatt a lehetséges hiányállapotból eredő testi, s akár mentális fejlődési zavarokat is okozhatnak. Ide tartozik például a nem megfelelő testi növekedés, vérszegénység, csontritkulás, fehérjehiányos állapot. Kiemelt problémát jelent, hogy a gyermekkori vashiányos vérszegénység később nem, vagy csak nehezen kompenzálható, szellemi elmaradást okoz.
A növényi alapú étrendekkel kapcsolatos szakmai álláspont
Forrongó területe ez a táplálkozástudománynak, s országonként is eltérő a témában illetékes szakmai szervezetek álláspontja. A hazai szakmai szervezet (Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége) a vegán étrendet a hosszú távú előnyök, illetve kockázatok megítélésére vonatkozó megbízható, kutatási eredmények hiányában a megfelelő tápanyagfelvétel biztosítása érdekében nem javasolja az iskoláskorúnál fiatalabb gyermekeknek. (Ennek megfelelően Miből Mennyit Egyek? oldal sem ad a vegán étrendre vonatkozóan gyakorisági és mennyiségi útmutatót a gyermekek számára, ilyen esetekben dietetikussal történő konzultációt javaslunk.)
Abban az esetben, ha a csecsemő vagy a kisgyermek a szülő(k) döntése alapján mégis vegán étrendben részesül, az étrend szoros orvosi és dietetikai ellenőrzése, követése szükséges a megfelelő tápanyagfelvétel érdekében. Ebben a gyermekorvos, a növényi alapú étrendek megtervezésében jártas dietetikus, védőnő közös együttműködése is nélkülözhetetlen, hogy ellássák a szülőket a megfelelő táplálkozással kapcsolatos információkkal, tanácsokkal. Jelenleg még kevés adat áll rendelkezésre annak igazolására, hogy a vegán étrend biztonságos a nagyobb gyermekek és a serdülők számára, részükre is a vegyes (állati és növényi eredetű alapanyagokat is tartalmazó), változatos, az életkoruknak, tápláltsági és egészségi állapotuknak, fizikai aktivitásuknak megfelelő, szélsőségektől mentes étrend javasolt.
A legkisebb táplálkozási kockázattal a szakszerűen, kellő változatossággal összeállított lakto-ovo, szemivegetáriánus étrend jár, amely leginkább megközelíti a vegyes étrendet, s az egyes nyersanyagcsoportoknak viszonylag széles köréből válogat. Ennek összeállításában is célszerű dietetikus segítségét kérni, elkerülendő a tápanyaghiányos állapotokat.
