Szerző: Schmidt Judit | Lektor: Dr. Bíró György

Étvágyjavító tippek

A megfelelő testi és lelki egészségi állapot egyik alapismérve a jó étvágy. Árulkodó jel lehet, ha például a szokotthoz képest jelentősen megváltozik, például átmenetileg vagy tartósan csökken, vagy éppen elmúlik. Hogyan segíthetünk étvágytalanság esetén?

Mi állhat az étvágytalanság hátterében?

Az étvágy csökkenése és az étvágytalanság figyelmeztetőjel lehet, ha egy amúgy jól evő egyénnél jelentkezik, s látszólag minden ok nélkül alakul ki. Nem azonos azzal, ha mondjuk, válogat egy kisgyermek, attól célszerű elkülöníteni.

Mivel számos oka lehet annak, ha ez a - jó esetben csak rövid ideig tartó - állapot kialakul, érdemes kideríteni a probléma hátterét, hogy megelőzzük az ebből eredő energia-, tápanyaghiányt, alultápláltságot.

A testi eredetű okok közé sorolhatjuk a különféle betegségeket, leggyakrabban valamilyen gyomor-bél rendszeri, illetve hasüregi problémát. Emellett a bármely eredetű hányinger, a gyomorrontás, puffadás, szelesedés, gyomorégés is okozhatja az étvágy csökkenését. A táplálékallergiák, táplálékérzékenységek is vezethetnek ehhez, kezeletlen esetekben vagy diétahiba miatt. A helytelen étrend, a túlevés, a túl sok édesség, üdítő fogyasztása, valamint a főétkezések közti nassolás is elveheti a kedvet az evéstől. A fej, fül, torok, nyelőcső (gyulladásos) vagy a fogak fájdalma is tovább bővíti a kört. A túlzásba vitt sport és ennek ellentéte, a mozgásszegénység is járhat átmenetileg az étvágy csökkenésével. Egyes gyógyszerek szedése is járhat ilyen mellékhatással (például a kemoterápiás szereké).

Mivel az étvágy szoros összefüggést mutat a lelki állapottal is, így sok esetben a valódi okot is itt találjuk. Az egyes evészavarok (például az anorexia nervosa), a stressz, idegesség, szorongás, depresszió, a gyász, vagy az unalom és a magány is csökkentheti az étvágyat és az evés iránti kedvet. Ilyenkor ezek rendezése, kezelése már önmagában segíthet az evés iránti érdeklődés rendeződésével.

Az étrend célja

Az étrend célja, hogy az étvágy fokozásával csökkentsük az alultápláltságból és a tápanyaghiányból eredő problémák kialakulásának kockázatát, megelőzzük a nem kívánt fogyást. Abban az esetben, ha az étrend alább részletezett átalakítása, módosítása, támogatása sem hoz eredményt, akkor ne várjunk az orvosi kivizsgálással, mert ez kiderítheti az étvágytalanság mélyebb okait!

Táplálkozási tanácsok étvágytalanság esetére

  • Megfelelő környezet. Evés előtt szellőztessünk ki, terítsünk meg, teremtsünk nyugodt, kellemes légkört, szüntessük meg a zavaró tényezőket (például ne menjen a televízió, vagy ne szóljon hangos zene)! Ha tehetjük, együnk együtt az érintettel, így a társaságunk mellett is jobban megjöhet a kedve az evéshez.
  • Gyakoribb étkezések. Az étkezések számának növelése javasolt, akár napi 6-7-re is. Az egyszerre kis mennyiségű étel kínálása segíthet. Az folyadékokat is fokozatosan adagoljuk, az egyszerre nagy mennyiségű ital tovább csökkentheti az étvágyat!
  • A túl édes és túl sós ételek, italok kerülése. Az édes íz (üdítők, gyümölcsitalok, lekvár, édességek) ronthatja az étvágyat, ezért az ilyen ételek, italok fogyasztása kerülendő, ugyanígy a töményen sós ízű ételek is. Ellenben egyes fűszerek, például a köménymag, az ánizs, a fahéj, a szegfűszeg, a petrezselyem, a kapor, a vanília használata elősegíti az emésztést, csökkenti az étvágytalanságot.
  • Savanykás, fűszeres ízű ételek. A savanykásabb ízű ételek (például az ecetes, citromos, paradicsomos fogások, a kefir és a savanyúságok) szintén jó hatásúak lehetnek, mivel serkentik a gyomorsav termelését. A savanykás, kesernyés zöldség- és gyümölcslevek is eredményesek lehetnek, így például a paradicsom-, narancs-, grapefruit-, sárgarépalé, akár étkezés előtt 1-2 kiskanálnyi mennyiségben kínálva, szintén hatásos lehet. A körültekintő fűszerezés, a vonzó íz kialakítása elősegíti az étel elfogyasztását.
  • Hangulatos tálalás. A hangulatos díszítés, az ízléses tányér, tál, a stílusos terítő, egy szép (textil)szalvéta mind fokozhatja az evéshez való kedvet, ahogyan a színes, gusztusosan tálalt, akár fel is díszített ételek is. Kerüljük az egyhangú, egyszínű, unalmas, nem bizalomgerjesztő küllemű ételeket!
  • Kedvenc ételek. Étvágytalan betegeknél átmenetileg fontosabb lehet a napi energiaszükséglet biztosítása a minőségi összetételnél, ilyenkor kínáljuk azt, amit szívesen megeszik, amit kíván! Főzzük gyakrabban a kedvencét! Ez átmenetileg ugyan ellene megy a változatosságra törekvésnek is, de a cél érdekében egy ideig ez is megengedhető.
  • Kis adagban is táplálóan. Abban az esetben, ha csak kisebb adagokat tud megenni egyszerre az érintett, javasolt dúsítással növelni az ételek energiatartalmát. Ilyenkor a mennyiségét nem növeljük, csak a fehérje-, zsír- és/vagy szénhidráttartalmát. Az étel jellegétől függően ez akár tejszínnel, reszelt sajttal, krémsajttal, túróval, tejföllel, tejporral, vajjal, tojással, majonézzel, cukorral, lekvárral, mézzel, darált olajos magvakkal, aszalt gyümölcsökkel, olajjal is elérhető. A főzelékek, krémlevesek, turmixok, szendvicskrémek, vagdaltak, pogácsák, egytálételek, rakott ételek, muffinok viszonylag könnyen dúsíthatók ezen a módon. Az italok egy része is kiváltható tejjel vagy gyümölcslével, mivel ezáltal is növelni tudjuk az étrend energiatartalmát.
  • Gyógytápszerek. Szükség esetén vagy elhúzódóbb étvágytalanság esetén további dúsító eljárást jelentve a vény nélkül vagy szakorvosi javaslatra vény ellenében is kiváltható klinikai gyógytápszerek is hozzájárulhatnak a napi energia- és tápanyagigény fedezéséhez. Az iható vagy por alakban az ételekbe keverhető tápszerek és tápszermodulok változatos módon felhasználhatók, ízesített és natúr változatban is, a szájon át történő táplálás kiegészítésére vagy akár helyettesítésére is.

A megfelelő étrend mellett az egyéni igényekhez, állapothoz illő testmozgás is fontos, mivel a mozgás fokozza az energiaszükségletet, így az étvágyat is könnyebben meghozza.

Irodalom:

Arató Györgyi: Konyhanyelven a mellrákról. Budapest, 2020. https://konyhanyelvenamellrakrol.hu/

Figler Mária (szerk.), dr. Polyák Éva, Breitenbach Zita, Szekeresné Dr. Szabó Szilvia: Klinikai és gyakorlati dietetika - Az élettudományi-klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2015. URL: https://www.etk.pte.hu/public/upload/files/Palyazati_iroda/elnyert/Klinikai_es_gyakorlati_dietetika.pdf

Gyurcsáné Kondrát Ilona: Alultáplált és normál testtömegű betegek táplálási problémái diabétesz mellituszban. Új DIÉTA, 2016;1:33-35. https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2017/01/ud_2016_1_final.pdf

KAPCSOLÓDÓ cikkek

10 dolog, amit tudnod érdemes az evészavarokról 10 dolog, amit tudnod érdemes az evészavarokról
Bár az evészavarok témája igen felkapott, kevesen tudják, hogy a fiatalkor és a modern társadalom leggyakoribb és legsúlyosabb betegségei közé tartoznak, erősen rombolják a testi-lelki egészséget. Hogyan lehet időben felismerni őket?
Szalai Tamás Dömötör
Evészavarok Evészavarok
Talán nem is gondolnád, mennyiféle evészavar létezik. Ennek oka, hogy az evés nem csak táplálékfelvételt jelent, hanem szociális-lelki szerepet is betölt, illetve hogy mi magunk mindenféle társadalmi elvárásnak meg szeretnénk felelni.
Ács Eszter, Ipolyi-Topál Gitta
Enni vagy nem enni? – Evészavarok Enni vagy nem enni? – Evészavarok
Az evészavarok tüneteinek hátterében általában bonyolult lélektani folyamatok játszanak szerepet: ezek mind biológiai tényezőkre, mind az adott egyén élményfeldolgozási és nehézségekkel való megküzdési módjaira, mind pedig környezeti feltételeire, és azzal való viszonyrendszerére visszavezethetőek. Ezt nevezzük biopszichoszociális modellnek. Legismertebb megjelenési formájuk az anorexia nervosa és a bulimia nervosa.
Dr. Mészáros Gergely