Szerző: Bíró Andrea | Lektor: Dr. Biró Lajos, Dr. Palik Éva

Mit kell tudni a mogyoróvajról?

Az olajos magvak heti rendszerességű fogyasztása fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében, a betegségek megelőzésében. Kedvező élettani hatásaik nyersen fogyasztva érvényesülnek a legjobban, hőkezelve, vagy ledarálva pedig ízletes ételek készülhetnek belőlük. Vajon például mogyoróvajként is megtartják jótékony hatásaikat? A következőkben erről olvashatnak.

A mogyoróvaj

A mogyoróvaj elsősorban a tengerentúlon örvend nagy népszerűségnek, de már hazánkban is egyre többen kezdik felfedezni. A mogyoróvaj alapanyaga a földimogyoró, állaga lehet krémes vagy enyhén darabos.

Elkészítése házilag is nagyon egyszerű, hiszen egy aprítógépbe téve addig kell aprítani a mogyorót, amíg a kívánt sűrűségű masszát el nem érjük. Ha krémesebb mogyoróvajat szeretnénk, akkor egy kevés olaj hozzáadásával elérhetjük a kívánt állagot. Ízesíthetjük egy kevés mézzel is.

A vajat felhasználhatjuk krémek, szószok, mártások ízesítőjeként, de önmagában, szendvicsekre kenve is fogyaszthatjuk. Nagy energia- és zsírtartalom jellemzi, elsősorban egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag, és mivel növényi eredetű, nem tartalmaz koleszterint. Nagy mennyiségben található benne magnézium, tokoferol (E-vitamin) és niacin.

A mogyoróvaj egészségre gyakorolt hatásai

  • Bár energiatartalma jelentős, tanulmányok azt támasztják alá, hogy mértékkel fogyasztva segítheti az optimális testtömeg megtartását. Mexikói és amerikai általános iskolai tanulókat vizsgálva azt találták, hogy azok között a gyermekek között, akik rendszeresen fogyasztottak mogyorót vagy mogyoróvajat, kevesebb volt a túlsúlyos és az elhízott, és alacsonyabb volt az LDL- és összkoleszterinszintjük a földimogyorót nem fogyasztó társaikhoz képest. A mogyorófogyasztás és a gyermekek általános egészségi állapota közti összefüggést a jövőben tovább vizsgálják.
  • Fontos tudni, hogy a mogyoró az egyik legerősebb allergén, az allergiás tünetek kiváltásához már nagyon kis mennyiség is elegendő. Allergizáló hatása hőhatásra, pörkölés hatására sem csökken.
  • Több tanulmányban vizsgálták a különböző módon feldolgozott földimogyorók egészségre gyakorolt hatását. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy például a földimogyoró és a belőle készült vaj, illetve a pörkölt vagy natúr változat is rendelkezik-e ugyanazzal a pozitív egészségi hatással. 186 ghánai, brazil és amerikai felnőttet vizsgáltak véletlenszerűen, akiknek négy héten keresztül naponta 56 g mogyorót kellett fogyasztaniuk a következő formákban: sótlan, sótlan pörkölt, sós pörkölt, mézes pörkölt és mogyoróvaj. A csoportokban a HDL-koleszterinszint jelentős növekedése volt megfigyelhető, míg az LDL- és összkoleszterinszint azokban a csoportokban csökkent jelentősen, ahol a résztvevőknek már eleve emelkedett volt a vérzsírszintje. A fogyasztásnak nem volt negatív hatása a testtömeg változására.
  • A földimogyoró jó forrása az antioxidáns hatású rezveratrolnak, ami a pörkölt mogyoróban nagyobb mennyiségben található meg.
  • Az olajos magvak – köztük a földimogyoró – polifenolokban gazdagok, amelyek lipoproteinekhez kötődve a szervezetben meggátolhatják az érelmeszesedés kialakulását elősegítő oxidációs folyamatokat. Rendszeres (mértékletes) fogyasztásukkal – súlygyarapodás nélkül - javíthatók a vérzsírszintek, csökkenthetők a gyulladásos reakciók.
  • A táplálkozási ajánlásoknak megfelelően, naponta körülbelül egy maréknyi, azaz 25-35 gramm sótlan olajos mag fogyasztása javasolt.

Összefoglalás

A földimogyoró egészségre kifejtett hatását kevésbé befolyásolja, hogy natúr vagy pörkölt változatban fogyasztják. Tekintettel a magyar lakosság túlzott sófogyasztására és az ebből adódó szív- érrendszeri következményekre, ajánlott a sótlan változatot előnyben részesíteni. Étkezések között kisétkezésként is megállja a helyét, de felhasználható különféle ételek ízesítésére is.

Irodalom:

Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) 2-33 számú irányelv Tartósított élelmiszerek 2. kiadás, 2008.

Gubicskóné Kisbenedek Andrea: Olajos magvak analitikai vizsgálata, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs, 2013.

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Kenhető zsiradék, Táplálkozási Akadémia Hírlevél. 2010;3(11).

Fiona McKiernan, Phoebe Lokko, Anna Kuevi, Regiane L. Sales, Neuza M. B. Costa, Josefina Bressan, Rita C. G. Alfenas, Richard D. Mattes: Effects of peanut processing on body weight and fasting plasma lipids, British Journal of Nutrition, 2010;104:418–426.

Jennette Palcic Moreno, Craig A. Johnston, Abeer A. El-Mubasher, Maria A. Papaioannou, Chermaine Tyler, Molly Gee, John P. Foreyt: Peanut consumption in adolescents is associated with improved weight status, Nutrition Research, 2013;33(7):552-556.

KAPCSOLÓDÓ cikkek

Olajos magvak, diófélék szerepe és beépítése az egészséges étrendbe Olajos magvak, diófélék szerepe és beépítése az egészséges étrendbe
A különböző zsiradékok és nagy zsírtartalmú élelmiszerek egészségünkre gyakorolt hatásai – főként a szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában – egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a táplálkozástudományban.
Kiss-Tóth Bernadett
Mit kell tudni a cukorról, az édességekről és egyes édesítőszerekről? Mit kell tudni a cukorról, az édességekről és egyes édesítőszerekről?
Az édes íz szeretete emberi mivoltunk fő jellemzője, hisz legelső pozitív érzékszervi tapasztalatunk az anyatej édes ízéhez kapcsolható. Sokan elfelejtik, hogy az édes íz és az édesség is méltó részét képezheti egy egészséges étrendnek, ám a mértékre és a minőségre kiemelt figyelmet kell fordítanunk.
Kiss-Tóth Bernadett
Mit kell tudni a lekvárról? Mit kell tudni a lekvárról?
A friss gyümölcsök rendszeres napi fogyasztása fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében, a betegségek megelőzésében. Kedvező élettani hatásaik nyersen fogyasztva érvényesülnek a legjobban, hőkezelve pedig ízletes ételek készülhetnek belőlük. Vajon például lekvárként is megtartják jótékony hatásaikat? A következőkben erről olvashatnak.
Bíró Andrea