Kultúránkban a tojást főként reggeli, ebéd, illetve vacsora részeként fogyasztjuk, de kisétkezésekben is előfordulhat. Rendkívül széleskörű a felhasználása, ha csak egy reggelire elfogyasztott főtt tojásra, a vacsora vagy reggeli ételként készített rántottára, a főzelékfeltétként is szolgáló tükörtojásra, vagy a főtt tojásból készített tojáskrémre gondolunk.
Mennyi tojásra van szükségünk?
A hazai és nemzetközi ajánlások alapján a gyermekeknek tojásból heti 2-6 darabot javasolt fogyasztaniuk. Ebbe a mennyiségbe nemcsak az önálló ételként (például tojásrántotta, lágytojás, keménytojás, töltött tojás) elfogyasztott mennyiség számolandó, hanem a főzés során felhasznált (vagdaltpogácsa, rakott burgonya, piskóta, stb.) is beletartozik.
A pontos mennyiség azonban függ az életkortól, a nemtől, illetve a fizikai aktivitástól is. Egy fejlődésben lévő, napi több órát sportoló kamasz fiúnak ugyanis például több fehérjére van szüksége naponta, mint egy ülő munkát végző, napi 30 percnél kevesebbet sportoló, felnőtt nőnek.
A mennyiség mellett nem szabad elfeledkezni a minőségről sem! Ügyelni kell arra, hogy a zsírszegény (kevés zsiradékkal vagy a nélkül) végzett elkészítési módokat részesítsük előnyben. Így például zsír vagy olaj helyett például tapadásmentes bevonattal ellátott serpenyőben is megsüthető a rántotta vagy a tükörtojás.
Fotó: pexels.com
A tojásban található főbb tápanyagok
- A tojás szénhidráttartalma nem számottevő.
- A tojás fő fehérjeforrásunknak számít, mivel nagy fehérjetartalma teljes értékű.
- Ásványi anyagok tekintetében a tojás vastartalma mellett foszfor-, magnézium-, kálium-, cinktartalma is említésre méltó.
- Vitaminok szempontjából általánosságban az A-, a D-vitamint, illetve a B-vitamin csoport tagjait (elsősorban a kizárólag állati eredetű termékekben lévő B12-vitamint) kell megemlítenünk.
A tojások csoportosítása
Magyarországon nagyrészt a tyúktojást fogyasztjuk tojás gyanánt, de léteznek egyéb tojások is, mint a fürj, a kacsa, a liba vagy a pulyka tojása.
Kapcsolata egészségünkkel
- A bő olajban, zsírban sült tojásételek lényegesen nagyobb mennyiségű zsiradékot "szívnak magukba", mint a zsírszegény technológiával (például kevés olajban párolt, sütőzacskóban, tapadásmentes serpenyőben sült) készült ételek, ezáltal nagyobb energia- és zsírfelvételt eredményeznek és fokozhatják a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
- Az újabb kutatási eredmények alapján az étrenddel elfogyasztott koleszterinnek a szervezet koleszterin-háztartása szempontjából alig van jelentősége, hiszen az endogén (belső) képződés a meghatározó. Így megnyugodhatunk, nem kell félni a tojástól, , ám ügyelni kell mérsékelt fogyasztására. Tojásfogyasztás esetén is a túlzott mennyiségek kerülendők.