A cukorbetegség egy összetett anyagcserezavar, amelynek hosszú távú következményei közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, egyes daganatos betegségek, valamint a látás, az idegrendszer és a veseműködés zavarai.
Az 1-es típusú cukorbetegséget abszolút inzulinhiány jellemzi, általában már gyermekkorban kialakul, kezelése csak inzulinnal lehetséges. Ezzel ellentétben a 2-es típusú (korábban időskorinak nevezett) cukorbetegség a helytelen életmód következményeképpen alakul ki az élet bármely szakaszában és kezelése étrenddel, gyógyszerrel vagy inzulinnal is lehetséges a betegség súlyosságától függően.
A cukorbetegség kockázatát csökkentő ételek
- A zöldségek és gyümölcsök változatos fogyasztása a bennük található fitokemikáliák (biológiailag aktív hatóanyagok) révén nagy mennyiségben és rendszeresen fogyasztva növelik a vérben a karotenoidok és a C-vitamin koncentrációját, csökkentve ezáltal az erek károsodását, amely a cukorbetegség kockázatára és a meglévő betegség állapotára is pozitívan hat, illetve élelmi rosttartalmuk szintén szerepet játszhat a kockázatcsökkenésben.
Érdemes azt is tudni, hogy meglévő cukorbetegség, vagy a cukorbetegségre való fokozott hajlam (pl. inzulinrezisztencia esetén) a nagyobb cukortartalmú gyümölcsfajtákat kerülni érdemes, csak kis mennyiségben javasolt fogyasztani. Ide tartozik például a banán, szőlő, szilva, füge, valamint az aszalt gyümölcsök, amelyeknek az aszalás következtében koncentráltabb a cukortartalma.
- A nagy élelmirost-tartalmú gabonafélék, mint például a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek (pl. rozs-, barna-, Graham-, tönkölykenyér), péksütemények, tészták, illetve a barnarizs rendszeres fogyasztása összefüggést mutat az inzulinérzékenység javulásával, ezáltal a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is csökkenti.
- A telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajokban lényegesen kedvezőbb a különféle zsírsavak aránya, valamint - a pálma- és kókuszzsír kivételével – csak csekély mennyiségben található bennük telített zsírsav. Ezeknek az olajoknak a fogyasztása csökkenti a cukorbetegség kockázatát, valamint elősegíti a már meglévő betegség javulását.
- Az ómega-3 zsírsavban bővelkedő lenmag-, dió-, illetve repceolaj fogyasztása kedvezően befolyásolja a szív- és érrendszeri betegségekhez vezető gyulladásos folyamatokat, illetve közvetve csökkenti a cukorbetegség kockázatát, valamint elősegíti a már meglévő betegség javulását.
- Natúr (nem sózott, pörköletlen) olajos magvak: Egy kutatás szerint a diófélék rendszeres fogyasztása fordítottan arányos a 2-es típusú cukorbetegség előfordulási gyakoriságával nők esetében. A kockázatcsökkentő hatás feltehetően a diófélék kedvező zsírsav-összetételének (egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdagok), valamint egyéb kedvező hatású összetevőinek köszönhető.
- A mérsékelt alkoholfogyasztás (férfiaknál napi 2, nőknél 1 ital) csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Ikervizsgálatok alapján a kockázatcsökkenés a 40-50%-ot is elérheti. Napi 3 vagy több ital fogyasztása esetén a cukorbetegségkialakulásának kockázata viszont nő. Azok, akik eddig nem fogyasztottak alkoholt, megelőzés céljából NE kezdjék el és gyerekeknek SE kínáljunk alkoholtartalmú italt!
Kiemelten jótékony hatású élelmiszerek
- Zabkorpa, zabpehely (béta-glükán): A zabban (zabkorpában, zabpehelyben) található, béta-glükánnak nevezett vízben oldódó rostféleség lassítja a szénhidrátok felszívódását, így kedvezően befolyásolja az étkezést követő vércukorszint-emelkedést is. Ezzel segíti a cukorbetegség megelőzését, fennálló betegség esetén pedig a kezelését, karban tartását.
- Kávé: Több kutatás alapján a napi rendszeres kávéfogyasztás fordítottan arányos a cukorbetegség kockázatával. Az összefüggés nem pontosan tisztázott, de feltehetően nem a koffein fejti ki ezt a hatást, mivel a csökkent kockázat koffeinmentes kávé fogyasztása esetén is kimutatható. A legalább napi öt csésze kávét fogyasztó 2-es típusú cukorbetegek esetében kedvezőbb inzulinérzékenységet tapasztaltak. A nagy kávéfogyasztást nők körében (meglévő cukorbetegség vagy károsodott éhomi vércukoresetén) ezen kívül jobb béta-sejt működéssel is összefüggésbe hozták. A nagy kávéfogyasztás jelentősen javította károsodott glükóz-toleranciájukat. Újabb vizsgálatok alapján felmerült, hogy a kávé védő hatású lehet a demencia (időskori elbutulás) ellen is. További kutatások tárgyát képezi, hogy a kávébabban található számtalan összetevő közül melyik felelős a kedvező hatásokért. Természetesen gyerekkorban még nem javasolt a kávéfogyasztás.
- Csicsóka (frukto-oligoszacharidok, inulin): A csicsóka legfontosabb jellemzője nagy, 14–16 %-os inulintartalma. A bél baktériumflórájának kedvező befolyásolásával vércukorszint-csökkentő hatású, mivel a szénhidrátok lebontását, felszívódását egyenletessé teszi. A benne található frukto-oligoszacharidok a bélrendszerben található jótékony hatású bélbaktériumok táplálékául szolgálnak, vagyis prebiotikumnak számítanak. Fogyasztása kis mennyiségben javasolt, tekintve, hogy az arra érzékenyeknél gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhat. A csicsókából – a burgonyához hasonlóan – főzelék, leves (krémleves, zöldségleves), köret (hasábcsicsóka, csicsókapüré) és saláta is készíthető. Alapjául szolgálhat felfújt, rakott és töltött ételeknek. Íze citromlével, kevés őrölt köménnyel, fehér borssal, csipetnyi sóval, vagdalt dióval fokozható. Nyersen is fogyasztható, lereszelve, például ecetes-mustáros öntettel leöntve. Naranccsal, citrommal, almával vagy sárgarépával vegyítve turmixitalnak is beválik.
Forrás: 123rf.com
- Cikória (frukto-oligoszacharidok, inulin): Az oldható rostok közé tartozó, prebiotikus (bélflórát tápláló) tulajdonságokkal is bíró frukto-oligoszacharidok a cikóriában is megtalálhatóak, gyökerének inulintartalma is jelentős. Nemcsak pótkávé formájában fogyasztható, hanem salátaként is, rózsáit sütve vagy krémlevesként is fogyaszthatjuk, de meg is tölthetjük.
- Vörösbab (élelmi rostok): A vörösbabban (és egyéb babfélékben) található vízoldékony élelmi rostok a teltségérzet kialakulását elősegítik, időtartamát fokozzák, így hozzájárulhatnak a túlzott energia-bevitel csökkentéséhez. Lassítják a szénhidrátok felszívódását a bélből, így elkerülhető az étkezés utáni kiugró vércukorszint-emelkedés is.
- Zöld leveles zöldségek: A zöld leveles zöldségek (spenót, sóska, salátafélék) rendszeres fogyasztása igazoltan csökkenti a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Ebben a zöld színért felelős színanyagok játszhatnak közre. A rendszeres zöldségfogyasztás egyébként is csökkentheti az elhízás kialakulásának esélyét, ami a cukorbetegség egyik legfontosabb kockázati tényezője.
További tanácsok a cukorbetegség megelőzéséhez
- Az egészséges testtömeg megőrzése. A túlsúly és az elhízás hatására növekszik a cukorbetegség, valamint (többek között szem-, vese-, bőr-, idegi) szövődményeinek kockázata is.
- A rendszeres, napi négy-ötszöri étkezéssel elkerülhető a túlzott éhségérzetből eredő későbbi (jellemzően esti) túlevés, egyenletesebbé tehető a vércukorszint ingadozása, így csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának kockázata.
- A reggeli kihagyása emelheti az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az egyik lehetséges ok, hogy a reggelizés (és esetleg az ebédelés) kihagyása, gyakran egy energiában gazdagabb vacsorával kerül kompenzálásra. Ráadásul a reggeli kihagyása az agyagcserét a raktározás irányába tolhatja el. Akik mindennap reggeliznek, azoknál a cukorbetegségkialakulásának esélye fele a sosem reggelizőkhöz képest. Ha reggelire valamilyen teljes kiőrlésű gabonaféle vagy natúr müzli kerül elfogyasztásra, akkor a kockázat tovább csökkenthető.