A cukorbetegség egy összetett anyagcserezavar, amelynek hosszú távú következményei közé tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, egyes daganatos betegségek, valamint a látás, az idegrendszer és a veseműködés zavarai.

Az 1-es típusú cukorbetegséget abszolút inzulinhiány jellemzi, általában már gyermekkorban kialakul, kezelése csak inzulinnal lehetséges. Ezzel ellentétben a 2-es típusú (korábban időskorinak nevezett) cukorbetegség a helytelen életmód következményeképpen alakul ki az élet bármely szakaszában és kezelése étrenddel, gyógyszerrel vagy inzulinnal is lehetséges a betegség súlyosságától függően. 

A cukorbetegség kockázatát növelő étrendi tényezők

• A telített zsírsavakban gazdag húsok: A vöröshúsok, főként a zsírosabb húsrészek fogyasztásának növekedésével párhuzamosan emelkedik a cukorbetegség kockázata is, bár kisebb mértékben, mint a feldolgozott húskészítmények esetében. Ez a kedvezőtlen hatás a zsírosabb húsrészek zsír-, koleszterin-, valamint telítettzsírsav-tartalmának tulajdonítható.
• Egyes húskészítmények és felvágottak: Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy a feldolgozott húskészítmények (mint a májkrém, löncshús, szalámi, kolbász, virsli, párizsi, stb.) fogyasztása egyenesen arányos a cukorbetegség kialakulásának kockázatával, ami a készítésük során felhasznált nagy zsírtartalmú húsrészek, belsőségek, szalonna, bőrke nagy zsír-, telítettzsírsav- és koleszterintartalmának, valamint egyéb, az előállítás során hozzáadott anyagoknak tulajdonítható.
• A bő olajban sült ételek nagyobb mennyiségű olajat szívnak magukba, mint a zsírszegény technológiával (például a kevés olajban történő párolás, sütőzacskóban, tapadásmentes serpenyőben sütés) készült ételek, ezáltal nagyobb energia- és zsírbevitelt eredményeznek, ami hozzájárul az elhízás, valamint a cukorbetegség kockázatának növeléséhez.
• A finomított lisztből készült gabonaételek: Az étkezések utáni gyors vércukorszint-emelkedést okozó fehér (finomított) liszt és az abból készült ételek, valamint a fehér (fényezett) rizs és a burgonyaételek (különösen a főtt, tört burgonya) rendszeres fogyasztása, a zöldségköretek, a saláták és az élelmi rostban gazdag ételek hiányos fogyasztása mellett, a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával jár. Gyakoribb az elhízás, csökken a szervezet saját inzulinjának hatékonysága, előbb-utóbb kialakul a cukorbetegség, annak minden szövődményével (pl. érbetegségek) együtt.
• A cukros sütemények, péksütemények, cukorkák és üdítőitalok jelentős mennyiségű finomított cukrot (asztali cukrot) tartalmaznak, gyakori fogyasztásuk nagyobb mértékű testtömeg-növekedéssel és a 2-es típusú cukorbetegség nagyobb kockázatával társul.
• A főzéshez, sütéshez és kenyérkenéshez felhasznált állati eredetű zsiradékok magasabb koleszterin-, telítettzsírsav-tartalmuk révén növelik a cukorbetegség kockázatát, valamint elősegítik a már meglévő betegség rosszabbodását, illetve a szövődmények kialakulását.
• A hidrogénezett, vagyis hidrogénezési eljárással keményített növényi olajokban, valamint az azokból készült termékekben található transz-zsírsavak jelentősen növelik az erek betegségeinek, így a cukorbetegség kockázatát is.
• A rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás károsíthatja a hasnyálmirigyet, ami a hasnyálmirigy-eredetű cukorbetegségkialakulásához vezethet.
• Egyes félkész és késztermékek, amelyek hidrogénezett (keményített) növényi olajokat, így transz-zsírsavat, nagy mennyiségű sót és cukrot tartalmaznak, hozzájárulnak a cukorbetegség kockázatának növekedéséhez.

Irodalom:

Diabetes UK Nutrition Working Group Members: Evidence-based nutrition guidelines for the prevention and management of diabetes. May, 2011.

Mann J.: Dietary carbohydrate: relationship to cardiovascular disease and disorders of carbohydrate metabolism. Eur J Clin Nutr., 2007;61(1):100-111.

Kovács I.: 10 dolog, amit a csicsókáról tudni kell. Új DIÉTA, 2008;5:31.

Cunningham E.: Does Inulin Have the Same Health Benefits as Soluble Dietary Fiber? Journal of the American Dietetic Association, 2010;110(10):1588.

Geert J. B.: Caffeine, Diabetes, Cognition, and Dementia. Journal of Alzheimer’s Disease, 2010;20:143–150.

Benalla W., Bellahcen S., Bnouham M.: Antidiabetic medicinal plants as a source of alpha glucosidase inhibitors. Curr Diabetes Rev., 2010;6(4):247-254.

MIcha et al.: Red and Processed Meat Consumption and Risk of Incident Coronary Heart Disease, Stroke, and Diabetes Mellitus. Circulation, 2010;121:2271-2283.

Carter P. et al.: Fruit and vegetable intake and incidence of type 2 diabetes mellitus: systematic review and meta-analysis. BMJ, 2010;341:c4229.

Willett W., Manson J., Liu S.: Glycemic index, glycemic load, and risk of type 2 diabetes. Am J Clin Nutr. 2002;76(1):274S-80S

ADA Evidence Analysis Library: How effective (in terms of client adherence and weight loss and maintenance) is eating breakfast? 

Pereira M. A., Erickson E., McKee P., Schrankler K., Raatz S. K., Lytle L. A., Pellegrini A. D.: Breakfast frequency and quality may affect glycemia and appetite in adults and children. J Nutr, 2011;141(1):163-168.

Giovannini M., Agostoni C., Shamir R.: Symposium overview: Do we all eat breakfast and is it important? Crit Rev Food Sci Nutr, 2010;50(2):97-99.