Szerző: Kiss-Tóth Bernadett | Lektor: Dr. Ipolyi-Topál Gitta, Schmidt Judit
Publikálás dátuma: 2018-10-01

Öt fontos tanács a gyermekek étrendjéhez

Korától és aktivitásától függően akár ugyanakkora is lehet egy gyermek és egy felnőtt energiaszükséglete, ám a gyermekek megfelelő ütemű növekedéséhez és fejlődéséhez kritikus, hogy minden alapvető tápanyagot az optimális mennyiségben kapjanak meg. Az alábbi öt szempontot érdemes figyelembe venni a bevásárló lista és a menü kialakításakor.

1. Minél színesebben és változatosabban: zöldséget, gyümölcsöt.

Mindenki tudja, hogy ezek a színes finomságok az úgynevezett. „egészséges ételek” közé tartoznak, ám gyakran az étrendbe már nem (vagy nem elég rendszeresen) sikerül beépíteni őket, főként akkor, ha válogatós gyermekekről van szó. Mi a közös jellemzőjük, ami miatt a gyermekeket minél több fajtájukkal szükséges megismertetni?

Élelmi rostban gazdagok – kiemelten a babfélék, így ne feledkezzünk meg ezekről sem -, miközben víztartalmuk az élelmiszerek közül a legmagasabb (az uborka, a paradicsom, a dinnye több mint 90%-a víz). Szín- és illatanyagaik antioxidáns tartalmukról árulkodnak, amelyek számos jótékony hatással bírnak a gyermekek szervezetére nézve, többek között támogatják a védekező rendszerüket.

Hogyan tehetjük minden étkezés részévé a zöldségeket, gyümölcsöket? Kezdje a reggelt egy zöldséges szendviccsel, tízóraira, uzsonnára csomagoljon gyermekének egy (lehetőleg megmosott) gyümölcsöt, míg az ebéd és vacsora alapja zöldséges étel legyen például krémleves, főzelék, töltött/rakott étel, köret vagy friss saláta formájában. Szendvicskrém formájában a zöldségeket „álcázhatja” is.

Fotó: 123rf.com

2. Minden étkezés alapjai, de nem mindegy, hogy melyik fajtájuk: a gabonák.

Minden étkezésben helyük van a gabonáknak, ezen belül is teljes értékű, teljes kiőrlésű változatoknak. Utóbbiak a gabona minden részét, a héj (korpa), a magbelső és a csíra részt is tartalmazzák, ezzel rost-, ásványi anyag- és vitamintartalmuk is nagyobb, mint finomított változataiknak. A gabonarostok rendszeres fogyasztása segíti a megfelelő bélműködést, a székrekedés megelőzését, valamint az étkezést követően a vércukorszint egyenletes szinten tartását, amelyek mind fontosak a gyermekek teljesítménye és közérzete szempontjából.

Változatossá tehetjük a kisgyermek napi étrendjét, ha a megszokott köreteken felül kipróbáltatjuk vele például a kölest, a hajdinát vagy a quinoát is.

3. A megfelelő fejlődéshez: jó minőségű fehérjét, zsírszegényen.

A gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlen a jó minőségű, teljes értékű fehérjék fogyasztása, amelyeknek a zsírszegény forrásait ajánlott az étrendben szerepeltetni. Naponta fél liter tej és tejtermék fogyasztása javasolt, ugyanis a tehéntej fehérjetartalmán túl, jól hasznosuló kalciumtartalma hozzájárul a gyermekek csontjainak megfelelő fejlődéséhez. A kalcium csontokba való beépülése nagyjából 25 éves korig befejeződik, a csontok minőségét, szerkezetét, erősségét, teherbírását jelentős mértékben a gyermekkori táplálkozás határozza meg, így ez az időszak kritikus az elegendő kalciumfogyasztás szempontjából.

A gyermekek túlzott zsírfogyasztása részben a zsírosabb húsfélék, felvágottak fogyasztásából ered, így minden esetben válasszon sovány felvágottakat, mint például pulykasonkát, illetve zsírszegényen elkészített húsféléket, amelyekkel a közétkeztetési reformoknak köszönhetően az óvodában és az iskolában is találkozik. A halas ételeket is érdemes hetente két alkalommal beilleszteni az étrendbe, ugyanis jótékony, ómega-3 zsírsavtartalmuknak köszönhetően az egyik legideálisabb fehérjeforrásnak számítanak.

4. Az egyensúly, avagy milyen kompromisszumok köthetőek?

Nincs olyan étel, amely a szervezet számára szükséges összes tápanyagot tartalmazná, így a tápanyagok megfelelő felvételéről a teljes étrend vonatkozásában tudunk beszélni. Ez könnyen megvalósítható, ha az étkezések közötti egyensúlyra kiemelt figyelmet fordít.

A kiegyensúlyozottság abban is megnyilvánul, hogy sokféle élelmiszer és sokféle étel szerepel az étrendben.
Emiatt ne legyen például minden nap ugyanaz a reggeli vagy vacsora!

Például, ha ebédre tésztaételt evett a gyermek, akkor törekedjen arra, hogy vacsorára főzeléket, vagy teljes kiőrlésű kenyérből készült, friss zöldségekkel gazdagított szendvicset válasszon a számára! Ha a hét végéhez közeledve a gyermek még nem evett bő olajban sült (rántott, bundázott) ételt, akkor egy vasárnapi ebéd részeként beilleszthető egy szelet rántott hús, párolt zöldségekkel, petrezselymes burgonyával párosítva. Figyelje az óvodai/iskolai étlapot is, hogy az otthon elkészített ételekkel ezekhez a menükhöz tudjon alkalmazkodni gyorsan elkészíthető, ám tápláló ételekkel!

5. Fókuszban az adagnagyság.

A gyermekek életkoruktól, nemüktől, fizikai aktivitásuktól függően különböző energia- és tápanyagszükséglettel rendelkeznek, így egy-egy étel adagnagysága is ez alapján változhat.

Példának okáért egy óvódás gyermeknek szánt hús feltét adagnagysága kb. 50-60 g, míg egy 11-14 éves gyermeknek akár 80 g is lehet. Kenyér esetében óvodás gyermekeknek egy kis szelet (40-50 g), míg a 11-14 éveseknek egy nagyobb szelet (70 g) jelent egy adagot. Egy adag főzelék javasolt nagysága óvódásoknál 2-2,5 dl, míg a felső tagozatosoknál már 3 dl.

Ez alapján elmondható, hogy amennyiben gyermek van a családban, nem szükséges eltérő fogásokat készíteni a számára, vagy alternatív bevásárló listákat készíteni, ám az adagnagyságra, valamint a fent leírt szempontokra érdemes kiemelt figyelmet fordítani.

 Óvodások és kisiskolások napi mintaétrendje

Korosztály

4-6 éves gyermek (1600 kcal)

7-10 éves gyermek (2000 kcal)

Reggeli

1 bögre meggyes tea 1 teáskanál cukorral
1 közepes szelet félzsíros sajt
1 kis szelet rozskenyér vékonyan megkenve margarinnal
1/2 db kaliforniai paprika

2 dl 1,5%-os tej
30 g teljes értékű gabonát tartalmazó gabonapehely
50 g idény gyümölcs
4 szem dió

Tízórai

Búzacsírás gyümölcssaláta
(100 g gyümölcsből,
10 g búzacsírával)

Őszibarack turmix
(200 ml tejjel, 2 teáskanál cukorral)

Ebéd

Tojásleves
Zöldséges halfilé főtt burgonyával
(60 g halfiléből, 200 g burgonyával, 50 g zöldséggel)

Tokány sovány sertéshúsból
(60 g húsból)

Lencsefőzelék
1 kis szelet rozsos kenyér

Uzsonna

1 pohár gyümölcsjoghurt

2 db korpás keksz, 1 pohár natúr joghurt

Vacsora

2 dl 100%-os narancslé
1 közepes virsli
1 közepes szelet rozskenyér
1 db paradicsom

2 dl körtelé
Mexikói tonhalsaláta
(30 g tonhallal, 30 g babbal)
1 kis szelet Graham kenyér

Forrás: NutriComp DietCAD

Irodalom:

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Táplálkozási Akadémia Hírlevél. 2014;7(8).

American Heart Association: Dietary Recommendations for Healthy Children.  (2015. július)

54/2014. (XII. 29.) EMMI rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. 1. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.). MAGYAR KÖZLÖNY 2014./185. szám (2014. december 29.).

Rodler I. (szerk).: Új tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2005.

KAPCSOLÓDÓ cikkek

Mit tehetünk a gyermekeket is veszélyeztető elhízás ellen? Mit tehetünk a gyermekeket is veszélyeztető elhízás ellen?
Saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy felnőttkorban már igen nehéz megfordítani az elhízás mókuskerekét, de mit tehetünk azért, hogy gyermekeinknek legyen esélye elkerülni ezt a „járványt”?
Kiss-Tóth Bernadett
2018-10-01
Melyik a legfontosabb étkezés egy gyermek számára? Melyik a legfontosabb étkezés egy gyermek számára?
A gyermekkor életünk aktív fizikai és szellemi fejlődésének szakasza, így az ehhez szükséges tápanyagokat nem csupán a megfelelő minőségű ételekkel, ám egy kiegyensúlyozott étkezési ritmus révén is biztosítani kell a gyermek részére.
Kiss-Tóth Bernadett
2018-10-01
Mit tegyünk, ha megjelennek a plusz kilók a gyermeken? Mit tegyünk, ha megjelennek a plusz kilók a gyermeken?
Minél korábbi életkorban ismerjük fel és teszünk a túlsúly ellen, annál nagyobb esélye van gyermekünknek arra, hogy felnőttkorában se kelljen szembenéznie az elhízás következményeivel.
Kiss-Tóth Bernadett
2018-10-01