Szerző: Kiss-Tóth Bernadett | Lektor: Schmidt Judit 
Publikálás dátuma: 2018-10-01

A puffadás lehetséges okai és étrendi kezelése.

Egyre több embert érintenek a haspuffadás okozta kellemetlenségek. Sokan szemet hunynak a tünetek felett és nem foglalkoznak a problémával, vagy éppen szégyellik azt, így nem fordulnak orvoshoz. Alábbiakban azokat az okokat keressük, amelyek a haspuffadás és a vele járó tünetek létrejöttében szerepet játszhatnak; illetve azokat a tanácsokat szeretnénk megosztani, amelyek hatékonyak lehetnek a tünetek kezelésben.

A haspuffadás lehetséges okai

Érdemes szétválasztanunk a rendszeresen jelentkező, állandó; valamint a táplálékfüggő, eseti haspuffadást.

A rendszeresen jelentkező haspuffadás a leggyakrabban az irritábilis bélszindrómában, a funkcionális diszpepsziában (felhasi diszkomfortérzet), valamint a krónikus székrekedésben szenvedők körében fordul elő. Okait több tanulmány vizsgálta és a legújabb feltételezések között szerepel a frissen jelentkezett testtömeg-növekedés, a gyenge vagy nem megfelelően ellazult hasi izmok, a nem megfelelően összehúzódott rekeszizom, valamint a vékonybél végső szakaszának kanyarulataiban történő folyadék-visszatartás is.

Az esetenként jelentkező haspuffadás hátterében főként egyes táplálékok állnak, amelyek fogyasztása fokozott gázképződéssel jár. Vannak olyan táplálékok, amelyek csak kóros állapot (intolerancia, allergia) esetén okoznak problémát (ilyen például a tej a tejcukor érzékenyek vagy tejallergiában szenvedők körében); ám léteznek olyanok is, amelyek összetételük révén, egészséges egyéneknél is problémát okoznak. Utóbbi esetében is egyénfüggő, hogy kinek, milyen intenzitású tüneteket okoz ezeknek az elfogyasztása.

Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribb, fokozott gázképződést okozó táplálékokat:

  • Hüvelyesek: babfélék (száraz-, sárga-, lóbab stb.), szójabab, lencse, csicseriborsó
  • Keresztesvirágúak: káposztafélék, karfiol, kelbimbó, brokkoli
  • Mesterséges édesítőszerek közül a cukoralkoholoknak is nevezett szorbit, mannit, xilit, laktit, izomalit, maltit és az ezekkel ízesített üdítőitalok, cukormentes rágógumik és egyéb élelmiszerek
  • Nagy élelmirost-tartalmú élelmiszerek, ételek hirtelen, nagy mennyiségű fogyasztása
  • Szénsavas italok (pl.: szénsavas üdítőitalok, sör, pezsgő)
  • Gyors evéssel, rágózással lenyelt levegő
  • Laktózérzékenység esetén a tej és a tejtermékek, laktóztartalmú gyógyszerek, készítmények
  • Cöliákia (liszt-, gluténérzékenység) esetén a gluténtartalmú (búza, árpa, rozs, zab) élelmiszerek és ételek

Állandó és eseti haspuffadás esetén is mindenképp ajánlott kivizsgálni, hogy emésztőrendszeri betegség vagy táplálékintolerancia/-allergia áll-e a háttérben, hogy lehetőséget adjunk a minél változatosabb, ám panaszt nem okozó étrend kialakítására.

Az irritábilis bélszindrómáról (IBS)

A haspuffadás kapcsán gyakran emlegetett tünetegyüttes az irritábilis bélszindróma. Fontos azonban kiemelni, hogy az IBS diagnosztizálása kizárólag az egyéb, haspuffadással járó, lehetséges emésztőrendszeri (nyelőcső, gyomor, epe, hasnyálmirigy, máj, vékony- és vastagbél), urogenitális betegségek kizárása után kezdődik.

Az irritábilis bélszindróma (IBS) a gyomor-bél rendszer működési rendellenessége, amelyet hasi fájdalom, kellemetlenség érzés, diszkomfort, a székletürítés zavara (hasmenés, székrekedés vagy a kettő váltakozása) és/vagy hasi feszülés, puffadás jellemez, ám hátterében nem mutatható ki szervi rendellenesség, illetve betegség. Az IBS a felnőtt lakosság mintegy 15-25%-át érinti, így a leggyakoribb gyomor-bél rendszeri rendellenességként tartják számon.

Irritábilis bélszindrómában kimutatható a vékony- és vastagbél mozgásának zavara. A bél izomzata a normálisnál jóval kisebb ingerekre is összehúzódással vagy fájdalommal reagál, így már normál (másoknál panaszt nem okozó) mennyiségű bélgáz esetében is fokozott feszülésre és fájdalomra panaszkodhatnak az IBS-ben szenvedők. Gyakoriak a bélen kívüli funkcionális tünetek is ezeknél az egyéneknél, mint a fejfájás, a fáradékonyság, a levertség, a nyugtalanság, az alvászavar, a szívdobogás-érzés, a csökkent teljesítőképesség vagy a vizelési zavarok.

Az IBS okai között tartják számon a családi hajlamot, a gyermekkorban szerzett pozitív-negatív (mint a bizonyos helyszínekhez, illatokhoz, eseményekhez kötött és visszaidézett) élményeket, illetve a családmodellt is. A táplálékintolerancia legtöbb esetben kizárható, ugyanis a páciens gyakran egy azonos élelmiszerre, ételre egyik alkalommal tüneteket produkál, míg a másik alkalommal nem.

Az IBS sok kellemetlen napot okozhat a beteg számára, ám nem károsítja a belet és nem vezet súlyosabb betegséghez (pl. rákhoz), így nem csökkenti a várható élettartamot sem.

A leírtak függvényében elmondható, hogy az IBS-nek bár speciális diétája nincs, ám tudatos étrenddel az esetek többségében jelentősen enyhíthetők a panaszok, így a táplálkozásterápia a kezelés alapvető elemét jelenti.

A legfontosabb szempontok:

  • a rendszeres, napi ötszöri étkezés követése;
  • az irritáló (erősen fűszeres, túlságosan zsíros, koffein- vagy alkoholtartalmú) élelmiszerek, ételek és italok kerülése,
  • a dohányzás mellőzése.

A felsoroltak követésével a hasi fájdalom és a puffadás sokszor megelőzhető/enyhíthető.

A kezelés és diagnosztika legfontosabb lépése, az emésztőrendszeri és urogenitális betegségek kizárása után, hogy a beteg pontosan kövesse és dokumentálja az elfogyasztott élelmiszerek, ételek, italok mennyiségét, minőségét és az étkezések által kiváltott tüneteket. Ez a dietetikus által nyomon követett és elemzett táplálkozási napló segítségével valósítható meg legszakszerűbben.

A megfelelő táplálkozási terápia mellett a rendszeres testmozgás, valamint pszichológiai tünetek fennállása esetén a pszichés kezelés is elengedhetetlen az IBS kezelésében.

A táplálék eredetű haspuffadás lehetséges kezelési módszerei

Minden esetben a legjobb módszer (az IBS-nél leírtak szerint), ha az egyén pontos táplálkozási naplót vezet, amelyben szerepelnie kell az étkezés időpontjának, az elfogyasztott élelmiszer, étel, ital nevének, elkészítési módjának és mennyiségének (beleértve a nassolnivalókat és az energiamentes italokat is), valamint a jelentkező tüneteknek és megjelenésük időpontjának is. Ez alapján tudja az orvos és a dietetikus pontosan megállapítani a tünet okát és a lehetséges étrendi változtatásokat.

 Forrás: 123rf.com

Gyakran már az elkészítési mód megváltoztatásával enyhíthetők/megszüntethetők a panaszok. Az olyan fokozott gázképződéssel járó táplálékok esetében, mint például a hüvelyesek, illetve a keresztesvirágúak mindig kisebb mennyiséggel kell kezdeni és fokozatosan ajánlott növelni a mennyiséget és a gyakoriságot is. Hüvelyesek esetében tovább lehet csökkenteni a puffasztó hatást, ha előző este beáztatjuk őket, majd másnap az áztatólevet leöntve készítünk belőlük ételt. A keresztesvirágúak esetében is csökkenthető a puffasztó hatás, ha fedő nélkül főzzük őket vagy időnként lecsorgatjuk/letöröljük a fedő alját, amire a zöldségek főzése közben felszabaduló illóolajakat tartalmazó pára lecsapódott.

A puffadásra hajlamos egyéneknél további ételkészítési praktikákra is ajánlatos figyelni. Ilyenek a zsírszegény elkészítési mód, illetve a sószegény, csípős/irritáló fűszerektől (pl. chili, erős paprika, csípős mustár, torma, wasabi) mentes ízesítés, amelyek mind fokozhatják a tüneteket. A puffadás és társtünetei enyhítésére elengedhetetlen az elegendő folyadékfogyasztás és a rendszeres testmozgás, amelyek hozzájárulnak a megfelelő bélműködéshez.

Különösen a székrekedéses, de a váltakozó és a hasmenéses állapotokban, illetve az egyéb kedvezőtlen béltünetek esetében is (kivéve a divertikulózist és az egyéb akut vagy krónikus, gyulladással járó bélbetegségeket) kedvező lehet a sok élelmi rostot tartalmazó étrend. Ezt az élelmi rostban gazdag élelmiszerek fogyasztásával vagy kiegészítéssel (pl.: joghurt, töltött/rakott, egyéb étel búza-/zabkorpával történő dúsítása) érhetjük el. Élelmi rostban elsősorban a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek, a gyümölcsök és az olajos magvak gazdagok.

A FODMAP diéta

Külön bekezdést szánunk az irritábilis bélszindrómában hatásosnak bizonyuló FODMAP diétáról, amellyel több tanulmány is foglalkozott az elmúlt években.

A FODMAP az „erjedő oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok” szavak angol megfelelőjének (Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides And Polyols) kezdőbetűjéből áll össze, ugyanis alap feltevése, hogy ezek a rövid szénláncú szénhidrátok idézik elő az irritábilis bélszindróma tüneteit.

A FODMAP diéta és az irritábilis bélszindróma kapcsolatát vizsgáló tanulmányok alapján a betegek megközelítőleg 75%-ánál csökkentek a tünetek a FODMAP összetevőket mellőző diéta hatására.

A FODMAP élelmiszerek tüneteket előidéző/fokozó hatását annak tulajdonítják, hogy ezen élelmiszerek emésztését követően az erjedő anyagok a vékonybél végső, illetve a vastagbél kezdeti szakaszába jutnak, ahol a bélbaktériumok elkezdik erjesztésüket (mivel ezen anyagok minimális mértékben szívódnak fel a vékonybélben), a vízterhelés fokozódik, ami összességében felfúvódást és egyéb béltüneteket (motilitási zavarokat, mint székrekedés vagy hasmenés váltakozása, hasgörcs) idéz elő. Ezen élelmiszerek fogyasztása az egészséges egyéneknél kis mértékben, ám az irritábilis bélszindrómában szenvedőknél jelentős mértékben fokozta vagy idézte elő a haspuffadást, a szellentést és az egyéb hasi tüneteket a vizsgálatok alapján.

FODMAP élelmiszerek 

                                                   Erjedő… 

oligoszacharidok

 

Fruktánok (frukto-oligoszacharidok)

Fehér húsú őszibarack, datolyaszilva, görögdinnye, licsi*, articsóka, cékla*, kelbimbó, káposzta, cikória (kávépótlóban is), édeskömény*, pitypanglevél (tea formájában is), fokhagyma, póréhagyma, egyéb hagymafélék, okra (gombó), zöldborsó, pisztácia, csicsóka, búza-, rozs-, árpaalapú élelmiszerek*

Galakto-oligoszacharidok (GOS)

Hüvelyesek (babfélék, szójabab, lencse, csicseriborsó)

diszacharidok

Laktóz

Tejtermékek és az ezeket tartalmazó élelmiszerek/ételek

Gyógyszerekben segédanyagként

 

monoszacharidok

 

Fruktóz (ahol a fruktóz-glükóz arány a fruktóz irányába tolódik el)

Alma, cseresznye, mangó, körte, görögdinnye, spárga, cukorborsó, méz, fruktóz/glükóz-fruktóz szirup

Édesítőszerként italokban, néhány (főként diabetikus) élelmiszerekben

poliolok

Szorbit

 

Mannit

Karfiol, gomba, zsengeborsó, szilva, aszalt szilva, alma, cseresznye, licsi, nektarin, körte, sárgabarack, avokádó, longan (ázsiai gyümölcs)

Természetes édesítőszerek (szorbit, mannit, xilit, maltit, izomalt)

Forrás: http://shepherdworks.com.au

*Csak nagy mennyiségű fogyasztás esetén okoznak tüneteket.

Irodalom:

Sullivan S. N.: Department of Medicine, University of British Columbia, Vancouver, BC, Canada: Functional Abdominal Bloating with Distension. ISRN Gastroenterology, 721820, 2012.

Dr. Újszászy László, Dr. Lakatos László, Dr. Horváth Gábor, Dr. Bene László: Kérdések és válaszok az IBS-ről, 2005. Tájékoztató a vastagbélbetegségekről, MGT Colon Szekció és az Alapítvány a vastagbélbetegekért kiadványa.

National Digestive Diseases Information Clearinghouse (NDDIC): Gas in the digestive tract. URL: http://digestive.niddk.nih.gov/ddiseases/pubs/gas/ 2012.07.17.

Barrett J. S., Gibson P. R.: Fermentable oligosaccharides, disaccharides, monosaccharides and polyols (FODMAPs) and nonallergic food intolerance: FODMAPs or food chemicals? Therap. Adv. Gastroenterology, 2012;5(4):261-268.

Gibson P. R, Shepherd S, J.: Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: The FODMAP approach. J Gastroenterol Hepatol. 2010;25(2):252-258.

Dr. Sue Shepherd: Monash University, Specialist Dietitians for Gastrointestinal Nutrition.

Shepherd, SJ et al.: The Low FODMAP Diet for Irritable Bowel Syndrome. Clin Gast Hep, 2008;Jul;6(7):765-771.

Ong et al.: Manipulation of dietary short chain carbohydrates alters the pattern of gas production and genesis of symptoms in irritable bowel syndrome. J Gastroenterol Hepatol, 2010;25(8):1366-1373.

Barrett J. S. et al.: Fermentable oligosaccharides, disaccharides, monosaccharides and polyols (FODMAPs) and nonallergic food intolerance: FODMAPs or food chemicals? Therap Adv Gastroenterol, 2012;5(4):261–268.

KAPCSOLÓDÓ cikkek

Gyomorrontás elsősegély Gyomorrontás elsősegély
A gyomorrontás mindenki életében legalább egyszer előfordul. Gyakran tapasztalhatjuk túlevést követően vagy egy romlott étel elfogyasztása után.
Kiss-Tóth Bernadett
2018-10-01
Amikor súlyos a gyomorfájás Amikor súlyos a gyomorfájás
Elrontottam! Szorul! Ég! Mi a közös ezekben a kifejezésekben? Az, hogy mindet a gyomorfájásra szokták alkalmazni. Te mondtad már valamelyiket? És tudtad, mitől fáj?
okosdoboz.hu
2018-10-01
Mit kell tudni a rostokról? Mit kell tudni a rostokról?
Az emésztés kényes téma, amiről lehet, hogy nem szívesen beszélsz. Mégis fontos ismerned néhány dolgot ezzel kapcsolatban. Az elégtelen rostfogyasztás ugyanis gyakran székrekedéshez vezet. A megelőzés érdekében minden nap elegendő rostra van szükséged.
Schmidt Judit
2018-10-01