A gyermekkori elhízás helyzete Magyarországon

A gyermekkori túlsúly és elhízás egyre növekvő tendenciát mutat Európa-szerte és ez alól hazánk sem jelent kivételt. Az elmúlt években végzett vizsgálatok szerint az óvodás- és kisiskolás gyermekek 17-25%-a küzd túlsúllyal vagy elhízással, amely egyrészt rontja a rövid és hosszú távú egészségi kilátásaikat, másrészt társaik és környezetük is rosszabbul ítéli meg őket, amit minden szülő szeretne elkerülni.

Az elhízásnak számos okát ismerjük, de a befolyásolható tényezők közül az energia-egyensúly felborulása a legmeghatározóbb, amely az ülő életmód és a nagy energiasűrűségű ételek túlzott fogyasztásának következtében alakul ki.

Mit tehetsz azért, hogy gyermeked megőrizze egészséges testsúlyát?

1. Aktívan a mindennapokban

Napi 1 óra mérsékelt és/vagy erőteljes fizikai aktivitás javasolt a gyermekeknek edzettségi szinttől függően. Az olyan passzív tevékenységeket, mint a tv-nézést vagy számítógépezést legfeljebb napi 1-1 órára lenne ideális visszaszorítani. 

• Gondoskodjon róla, hogy gyermeke megtalálja a hozzá illő sportot, amit heti rendszerességgel végezhet.
• A mozgáshiány egyik oka az elvárosiasodás és a közlekedés megváltozott kultúrája, éppen ezért próbálja meg az óvoda/iskola utáni aktív szabadidőt – mint a szabadtéri játék, mozgás lehetőségét - kialakítani a (lakó)környezetében.
• Hétvégén válasszanak aktív kikapcsolódást családdal, mint például a kirándulást, biciklizést! Azok a gyermekek, akiket a korai életévekben aktív életmódra nevelnek, felnőttkorukban is igényként, nem kötelességként élik meg a mozgást.

Érdekesség

A fizikai aktivitás nem csupán a megfelelő testsúly megőrzésében segít, de egyéb pszichológiai előnnyel is jár. Segít a félelem, a depresszió feletti kontrollban és a társadalmi beilleszkedésben is azáltal, hogy az aktív gyermekeknek nagyobb lehetőségük van az önkifejeződésre, önbizalmuk építésére, a társadalmi interakciókra, illetve kedvezőbb tanulmányi eredményeket is mutatnak nem sportoló társaiknál.

 Fotó: shutterstock.com

2. Minőségi étkezés, helyes adagolás

A gyermekek táplálkozásában a felnőttekénél is fontosabb, hogy a fejlődésükhöz szükséges tápanyagokat a megfelelő mennyiségben és minőségben kapják meg. Ahhoz, hogy túlzott energia-felvétel nélkül jussanak hozzá ezekhez a tápanyagokhoz, fontos, hogy a nagy tápértékű ételek - amelyek energiatartalma főként összetett szénhidrátból, mint például keményítőből, illetve értékes fehérjéből, zsírból származik - kapjanak nagyobb szerepet az étrendjükben. Emellett a nagy zsír- és cukortartalmú ételek fogyasztását mérsékelni szükséges. 

 Különböző tápértékű ételek összehasonlítása

• Szemléletes módon taníthatja meg gyermekét az ideális összetételű étkezésre: a tányér felét mindig idényszerű, színes zöldség – friss saláta, párolt, sült zöldség, főzelék – tegye ki, míg a másik felén a teljes értékű fehérjeforrások, mint hús, sajt, tojás, illetve a nagyobb keményítőtartalmú köretek, mint a gabonák, rizs, burgonya osztozzanak.
•  Az egészséges táplálkozás a jó közérzetről, az elegendő energiáról, a jókedvről és az egészségről szól és titka, hogy egy életstílus, és ne időszakos állapot legyen. Ahhoz, hogy ezt gyermeke is így érezze, ne erőltessen és mellette ne is tiltson semmit! Egy-egy szelet csokoládé, sós ropogtatnivaló is belefér néha a heti étrendbe, míg az elutasított ételekre is lehet alternatívát találni.
• Ügyeljen a mértékletes adagokra az otthoni étkezések alkalmával! Az éhségérzet nem azonnal jelentkezik, így a lassú étkezés kulcsfontosságú. Válasszon vizuális „adagmérőt”, amik például: saját tenyér méretű hús, jégkorong nagyságú főtt rizs, teniszlabdányi gyümölcs, 4-5 dobókockányi sajt, természetesen a gyermek életkorához igazítva.
• Gyermekkorban még elengedhetetlen, hogy a szülők kezében legyen az iránymutatás, így szakítson időt arra, hogy Ön (vagy párja) vásárolja és készítse el az útravalót gyermekének ahelyett, hogy zsebpénzt ad a tízóraira, uzsonnára.

Érdekesség

Azok a gyermekek, akik részt is vesznek az elkészítésben, nagyobb eséllyel eszik meg az ízletes, de tápláló ételeket, köztük a zöldségeket is. Engedjük, hogy az előkészületektől kezdve, a színes tálalásig minden folyamatban részt vegyen a gyermek! Ezáltal az élelmiszerekről szerzett ismerete is bővül.

Útravaló

A gyermekkori elhízás veszélye nem csupán abban rejlik, hogy már a korai életkorban kockázatot jelent a szív-ér rendszeri vagy a cukorbetegség szempontjából, hanem abban is, hogy az elhízott gyermekek nagy eséllyel válnak elhízott felnőtté, ami tovább csökkenti az aktív, hatékony életminőség kialakításának esélyét. Éppen ezért fontos, hogy gyermekeink mit, és mennyit esznek és mozognak.

Irodalom:

Péter Sz., Regöly-Mérei A. et al.: Lifestyle of schoolchildren: representative survey in metropolitan elementary schools – Part One. Ann. Nutr. Metab. 2007;51, 448–453.

Biró L., Regöly-Mérei A. et al.: Dietary habits of schoolchildren. Representative survey in metropolitan elementary schools – Part Two. Ann Nutr Metab 2007;51:454-460.

Németh Á., Költő, A. (szerk.): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló, nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. Országos Gyermek-egészségügyi Intézet, Budapest, 2011.

Kiss-Tóth B., Biró L.: Négy-tíz éves gyermekek táplálkozásának felmérése. LAM, 2015; 25(4-5):199-204.

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Táplálkozási Akadémia Hírlevél. 2013;6(7).

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Táplálkozási Akadémia Hírlevél. 2014;7(8).

World Health Organization: Childhood Overweight and Obesity on the Rise. (2015. július)

World Health Organization: Obesity: Preventing and Managing the Global Epidemic: Report of a WHO Consultation. WHO; Geneva, Switzerland, 2004.

Klazine van der Horst et al.: Involving children in meal preparation: effects on food intake. Appetite, 2014;79:18–24.