A szív- és érrendszeri betegségek közé számos betegség tartozik, amelyek közül leggyakoribbak a kóros vérzsírszint, a magas vérnyomás, illetve az ezek következtében kialakuló érelmeszesedés, amely legrosszabb esetben halálhoz vezető szívinfarktushoz vagy agyi érkatasztrófához is vezethet. 

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő étrendi tényezők

• A telített zsírsavakban gazdag húsokban - ezen belül főként a zsíros húsrészekben, belsőségekben és húskészítményekben található zsír, telített zsírsavak és koleszterin túlzott fogyasztása növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. 
• Egyes húskészítmények és felvágottak (mint a májkrém, löncshús, szalámi, kolbász, virsli, párizsi) készítése során rendszerint nagy zsírtartalmú húsrészek, belsőségek, szalonna, bőrke kerülnek felhasználásra, ami növeli a zsír, a telített zsír és a koleszterin fogyasztását. 
• A bő olajban sütést és az így készült ételeket (pl. rántott hús/hal/sajt/gomba/zöldségek, lángos, fánk, sült krumpli) nem csupán a panírt (bundát) és az ételt átitató felesleges olaj miatt javasolt kerülni. Az olaj nagy hőfokra történő hevítése (sütés során), illetve többszöri felhasználása a transzzsírsavak felhalmozódásához is vezet, ami növeli a „rossz” (LDL) koleszterin vérben lévő szintjét, így a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. 
• A finomított lisztből készült gabonaételek (például fehér kenyér, finomított lisztből készült péksütemények, tészták, sütemények, illetve fehér rizs), valamint a burgonyaételek (különösen a főtt, tört burgonya) rendszeres fogyasztása, a zöldségköretek, a saláták és az élelmi rostban gazdag ételek hiányos fogyasztása mellett, a vérzsírszinteket kóros irányba tolhatja el, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
• A cukros süteményekben, péksüteményekben, cukorkákban és üdítőitalokban lévő finomított szénhidrátok („háztartási cukor”) fogyasztásának hatására a vérzsírszintek kóros irányba tolódhatnak el, és a szervezet gyulladásos aktivitása is fokozódhat, melyek együttesen a szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus, hirtelen halál) kockázatának növekedéséhez vezethetnek. 
• A főzéshez, sütéshez és kenyérkenéshez felhasznált állati zsiradékok nagy koleszterin-, telítettzsírsav- és a hidrogénezési eljárással keményített növényi olajok a bennük is megtalálható transzzsírsav-tartalmuk révén növelik a szív- és érrendszeri betegségek (például magas vérnyomás, érszűkület, érelmeszesedés) kockázatát.

A kenőmargarinok és a háztartási főző/sütőmargarinok transz-zsírsavtartalmát rendeleti úton szabályozták (73/2013. [XI.20.] EMMI rendelet), így ezek fogyasztása ma már ebből a szempontból biztonságos, ugyanakkor az ipari célra használt margarinok, növényi zsiradékok esetében továbbra is érvényes, hogy kerüljük azokat a termékeket, amelyek részlegesen vagy teljesen hidrogénezett növényi olajjal/zsiradékkal készültek.

• A pálma- és kókuszzsírban nagy mennyiségben található telített zsírsav, ennek köszönhetően a többi növényi olajjal ellentétben szobahőmérsékleten szilárdak. A legújabb kutatások szerint a kókuszzsír fogyasztása hozzájárul a HDL-koleszterinszint növeléséhez. A pálmazsírnál ez a hatás sokkal kisebb volt, mert minél hosszabb a zsírsavlánc, annál kevésbé növeli a HDL-koleszterinszintet. Természetesen minden zsiradék esetében fontos a mértékletesség, hiszen mind az állati, mind a növényi eredetűek közel 100%-os zsírtartalmuk miatt túlzott mennyiségben, gyakoriságban fogyasztva hozzájárulhatnak a túlsúly, elhízás kialakulásához.
• A sós rágcsálnivalók és az utánsózás eredményeképpen kialakult túlzott sófogyasztás hozzájárul a felesleges nátriumbevitelhez, ami növeli a szív- és érrendszeri (köztük a halálos kimenetelű) betegségek kockázatát.
• Egyes félkész és késztermékek, amelyek hidrogénezett növényi olajokat tartalmaznak (pl. egyes mártásporok, kávékrémporok, kekszek, fagyasztott készételek), a bennük található transzzsírsavak révén hozzájárulnak a szív- és érrendszeri kockázat növekedéséhez. A félkész termékek só- és finomított cukortartalma is nagyobb lehet a javasoltnál, ami tovább növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
• A rendszeres és túlzott mértékű alkoholfogyasztás közvetlenül károsíthatja a szívizomzatot, fokozhatja az agyi érkatasztrófák kockázatát, és további szív- és érrendszeri betegségekhez is vezethet.  

Irodalom:

Ismayil A., Edward S. et al.: Survival and Cardioprotective Benefits of Long-Term Blueberry Enriched Diet in Dilated Cardiomyopathy Following Myocardial Infarction in Rats. PLoS ONE, 2009; 4(11):e7975.d oi:10.1371/journal.pone.0007975

Gayle G., Huiqing F. et al.: Oral Administration of Blueberry Inhibits Angiogenic Tumor Growth and Enhances Survival of Mice with Endothelial Cell Neoplasm. Antioxidants & Redox Signaling, 2009;11(1):47–58.

Ros E.: Nuts and novel biomarkers of cardiovascular disease. Am J Clin Nutr, 2009;89(5):1649S-56S.

Norman K. H., Harold S., Ian M. et al.: Cocoa, flavanols and cardiovascular risk. Br J Cardiol, 2004;11:379-386.

Grassi D., Desideri G., Ferri C.: Blood pressure and cardiovascular risk: What about cocoa and chocolate? Arch Biochem Biophys, 2010;501(1):112-115.

Vazquez-Pireto M. A., Miatello R.M.: Organosufhur compounds and cardiovascular disease. Molecular Aspects of Medicine, 2010;31(6):540-545.

Hansen S. N., Harris W. S.: New evidence for the cardiovascular benefits of long chain omega-3 fatty acids. Curr Atheroscler Rep, 2007;9(6):434-440.

Prasad K.: Flaxseed and cardiovascular health. J Cardiovasc Pharmacol, 2009;54(5):369-377.

Pelucchi C., Bosetti C., Rossi M., Negri E., La Vecchia C.: Selected aspects of Mediterranean diet and cancer risk. Nutr Cancer, 2009;61(6):756-766.

Bertelli A. A., Das D. K.: Grapes, wines, resveratrol, and heart health. J Cardiovasc Pharmacol, 2009;54(6):468-476.

Mann J.: Dietary carbohydrate: relationship to cardiovascular disease and disorders of carbohydrate metabolism. Eur J Clin Nutr, 2007;61(1):100-111.

Clement Y.: Can green tea do that? A literature review of evidence of the clinical evidence. Preventive Medicine, 2009;49(2-3):83–87.

Pereira M. A., Erickson E., McKee P., Schrankler K., Raatz S. K., Lytle L. A., Pellegrini A. D.: Breakfast frequency and quality may affect glycemia and appetite in adults and children. J Nutr., 2011;141(1):163-168.

Giovannini M., Agostoni C., Shamir R.: Symposium overview: Do we all eat breakfast and is it important? Crit Rev Food Sci Nutr., 2010;50(2):97-99.

ADA Evidence Analysis Library: Dietary fiber from whole foods and cardiovascular disease

ADA Evidence Analysis Library: What does the evidence indicate is there relationship between fiber intake and Coronary Heart Disease outcomes?

Hooper L., Summerbell C. D., Higgins J. P. T., Thompson R. L., Clements G., Capps N., Davey Smith G., Riemersma R., Ebrahim S.: Reduced or modified dietary fat for preventing cardiovascular disease. Cochrane Database of Systematic Reviews,  2001;3.

Glen D. Lawrence: Dietary Fats and Health: Dietary Recommendations in the Context of Scientific Evidence. Adv. Nutr, 2013;4(3):294–302.