A vérszegénység azt jelenti, hogy valakinek nincs elegendő vörösvértestje, és ezért a tüdejéből kevesebb oxigén jut a sejtekhez, így azok nem tudják a legjobb formájukat hozni.

Az illető sápadt, fáradékony, a füle halvány, az ajka szürkés, a szemei karikásak, a haja fénytelen. Nem tud annyit teljesíteni a sportban vagy a tanulásban, mint máskor. Gyakran fáj a feje, szívdobogásérzése is lehet.

Amikor a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, a vesékben egy hírvivő anyag termelődik, amely jelzi a csontvelőnek, hogy fokozni kell a vörösvértestképzést. Ehhez azonban nem csak megfelelő vese- és csontvelőműködés szükséges, de rendelkezésre kell állni a vörösvértestek hozzávalóinak is. Az egyik legfontosabb hozzávaló a vas, amely a nem megfelelő, egyoldalú táplálkozás mellett könnyen hiányozhat, valamint szükség van még néhány vitaminra is.

Attól is vérszegény lehet valaki, hogy bár elegendő vörösvértestje képződik, de valamiért túl sokat veszít el. Ennek oka lehet például vérzés. Előfordulhat, hogy a vérzés helye sokáig rejtve marad, ez jellemző bizonyos bélbetegségekre, de a túlságosan bő vagy gyakori menzesz is okozhat ilyen problémát. Ha a vörösvértestek az ereken belül esnek szét idő előtt, a vérszegénység jelein kívül a lebomló vörösvértestek miatt egy új szín, a sárga is megjelenik a palettán.

A vérszegénység gyógyításához ki kell deríteni, hogy mi okozza. Ha a nem megfelelő tápanyagbevitel, akkor változatos táplálkozással és a hiányzó anyag pótlásával lehet eredményt elérni. Máskor számos vizsgálatra lehet szükség ahhoz, hogy kiderüljön, mi áll az alacsony vörösvérsejtszám hátterében. Az alapbetegség kezelésével a vérszegénység is megszűnik.