A hisztamin magas szintje felel a kellemetlen tünetek egy jelentős részéért, pl. a viszketéséért vagy a duzzanatért, vizenyősségért. A hisztamin okozta tünetek minden olyan helyzetben létrejönnek, amikor az adott anyag (allergén) a szervezettel érintkezésbe lép, bármi legyen is a találkozás módja: belégzés, táplálkozás, bőrrel való érintkezés.
Az allergiás megbetegedések egyre nagyobb száma miatt számos okot feltételezhetünk. Kétségkívül nő a légszennyezettség, sokan a táplálékok feldolgozását, adalékanyagait teszik felelőssé, míg mások épp a túlzott „sterilitást”, azt, hogy kevesebb kosszal, szennyezőanyaggal találkozunk gyermekkorunkban. Valójában tisztán egyik okra sem vezethető vissza, ennél minden bizonnyal bonyolultabb a folyamat. Bizonyított, hogy genetikai faktorok komoly szerepet játszanak ezeknek a betegségeknek a kialakulásában, tehát ha egy családban a szülő vagy szülők allergiásak, úgy a gyereknek is nagyobb esélye van erre, egy szülő betegsége esetén 25%, mindkét szülőnél 60-70%. Jó hír viszont, hogy hosszabb anyatejes táplálással az allergiás betegségek kockázata csökkenthető.
Fotó: shutterstock.com
Mik okoznak a leggyakrabban allergiát?
- Pollenek
- Állatszőrök
- Poratka
- Rovarok
- Táplálékok
- Penész
- Latex
- Kozmetikumok
- Darázs, méh és egyéb rovarok csípése
- Gyógyszerek, elsősorban a vivőanyagaik.
Milyen panaszokkal jár? Mikor kell allergiás betegségre gyanakodni?
- Vörös, gyulladt szemek, könnyezés, szemviszketés, szem körüli duzzanat.
- Vizes orrfolyás, viszkető érzés az orrban, gyakori tüsszögés.
- Köhögés, köhécselés, légzési problémák.
- Viszkető érzés a szájüregben, a torokban, a hallójáratokban.
- Viszkető, pirosas bőrkiütések, vagy hámló, viszkető bőr.
- Rendszeres hasi görcsök, hasmenés.
- Az allergiás embernek gyakran lehet fejfájása, lehet feszült, ideges, kialvatlan.
Természetesen ezeknek a panaszoknak a megléte nem jelent egyet az allergia diagnózisával, de a gyanút mindenképp felkeltik.
A reakciók súlyossága széles határok között változhat. Enyhébb esetekben szakorvosi vizsgálat tisztázhatja az allergia tényét - allergológus, gyermek-tüdőgyógyász, fül-orr-gégész és a bőrgyógyász is kompetens a témában, háziorvos segíthet a választásban. Első teendő mindig az allergén kiiktatása, ha lehetséges, ha erre nincs mód, a szakember helyileg ható készítményeket (szemcsepp, orrspray, kenőcs) vagy tablettás kezelést ír fel.
Előfordulhat azonban súlyos, akár életet veszélyeztető allergiás reakció is, legismertebb talán a méh- vagy darázscsípés okozta életveszélyes allergiás tünetegyüttes, de okozhatja mogyoró vagy más, ritkább allergén is. Heves, súlyos panaszokkal kezdődik a betegség, folyamatosan súlyosbodó bőrkiütések, torokszorítás, fulladásos panaszok, ájulásérzés, hasi fájdalom, esetén mielőbb hívjál mentőt!
Mi tegyek, ha arra gyanakszom, hogy allergiás a gyerekem?
Nem érdemes vaktában, otthon a szülőnek elkezdenie a kezelést, mert sok hibalehetőséget rejt magában és nem várt szövődmények léphetnek fel. Rossz hír, hogy a sokáig standard terápiának tekintett kalciumról kiderült, hogy gyakorlatilag hatástalan, tehát maximum arra jó, hogy úgy érezd, valamit tettél a gyógyulásért. Ez felesleges, adott esetben még veszélyes is lehet.
Súlyos allergiás esetek akár életveszélyes állapotot is jelenthetnek. Amennyiben ilyen előfordul, jó tudni, hogy létezik a súlyos allergiás reakciót kezelő injekció. Ezt – kivizsgálás után – orvosnak kell felírnia receptre. Kiváltás után a betegnél/szüleinél kell tartani és például darázscsípés esetén használni.
