Szerző: Dr. Palik Éva | Lektor: Schmidt Judit 

Kis tünettan - mikor forduljunk orvoshoz?

Láz, köhögés, fájdalom, általános rossz közérzet... Mi tegyek? Meddig kezelhetem kezelhetjük mi, és hogyan? Mikor kell már orvoshoz fordulni? Ezekben a kérdésekben segítünk, összefoglaltuk mi állhat az egyes tünetek hátterében, mit tehetünk otthon, illetve mikor és hová forduljunk, ha ez már nem elég.

Ha egészségesnek gondoljuk is magunkat vagy gyermekünket, készüljünk fel arra, hogy bármikor felütheti a fejét a betegség, és a baj mindig a legrosszabbkor jön, hétvégén, sátoros ünnepkor.

Legyen házipatikánk, amiben a gyakori otthon is ellátható betegség ellátásához szükséges gyógyszereket tartjuk! Legyen mindig feltöltve, ne betegen kelljen ügyeletes gyógyszertárat keresgélni! A gyógyszerek lejárati idejét rendszeresen ellenőrizzük, cseréljük, amit szükséges! Ne őrizgessünk otthon korábbi betegségből megmaradt antibiotikumot, az antibiotikum megfelelő diagnózis és ellenőrzés nélküli szedése rendszerint több bajt okoz, mint amennyi hasznot hajt.

Amit viszont tartsunk otthon:

  • Lázcsillapító (kisgyerekesek kúpot tartsanak otthon)
  • Fájdalomcsillapító
  • Görcsoldó
  • Hasmenés elleni szer
  • Orrcsepp vagy orrspray
  • Köhögéscsillapító
  • Nyákoldó
  • Égésre, rovarcsípésre való krém vagy gél
  • Jódos bőrfertőtlenítő
  • Kötszer

Legyen háziorvosunk, akihez fordulhatunk! Új helyre költözéskor, a gyermekgyógyászati ellátásból kikerüléskor az első háziorvosi látogatást szerencsés olyankor megejteni, amikor nem vagyunk betegek. Legyünk tisztában azzal, hol van a háziorvosi ügyelet! Az ügyeleti ellátás területi elv szerint működik, azaz mindegy, hogy hol rendel a háziorvosunk, a lakhelyünk vagy tartózkodási helyünk szerint fordulhatunk az ügyelethez. A település (vagy kerület) honlapján, vagy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapján tájékozódhatunk erről.

 Forrás: 123rf.com

Láz, köhögés

Téli, náthás időszakban a lázas, köhögős betegségek nagy részét felső légúti vírusfertőzés okozza. Ezek kezelés nélkül, vagy tüneti kezeléssel (lázcsillapítás, orrcsepp stb) rendszerint egy hét alatt meggyógyulnak. De mit tegyünk, ha belázasodunk, hogyan döntsük el, kell-e orvoshoz fordulni? Először is, az idősebbek, illetve azok, akiknél valamilyen idült betegség miatt az influenza lefolyása súlyosabb lehet, mindenképpen oltassák be magukat! Sajnos az oltás nem véd meg minden influenzaszerű betegségtől, hiszen azokat nemcsak az influenza vírusa okozhatja.

Ha amúgy egészséges valaki, de belázasodott, fáj a torka, köhög, esetleg izomfájdalom, vagy izomgyengeség is jelentkezik, nem érdemes azonnal orvoshoz szaladni. Útközben, vagy egy zsúfolt orvosi váróban a vírustól legyengült szervezet felülfertőződhet, illetve a beteg is megfertőzhet másokat. Ilyenkor többet ér az ágynyugalom, a bő folyadékfogyasztás, a lázcsillapítás.

Láz esetén nagy a folyadékvesztés, ezért ilyenkor többet kell inni, mint a szokásos napi mennyiség. Lázcsillapítót mindig tartsunk otthon, hogy ilyenkor kéznél legyen! Ügyeljünk arra, hogy a paracetamol hatóanyagú lázcsillapítók több néven is előfordulhatnak, illetve egyes kombinált készítmények is tartalmazhatják, ne lépjük túl a napi javasolt adagot! Ha a gyógyszeres lázcsillapítás sikertelen, hűtőfürdő is alkalmazható, ilyenkor mindig kellemes hőfokú vízből induljunk ki, amelyet lassan, fokozatosan hűtünk. Hideg vizes borogatás (priznic) is alkalmazható, ilyenkor mindig az egész testet borogassuk, a csuklók és a homlok borogatása nem elegendő.

Száraz köhögés esetén segíthet a levegő párásítása, esetleg illóolajokkal kiegészítve (pl. citromfű, eukaliptusz). Az étrend-kiegészítők közül a cink és a C-vitamin az, ami csökkentheti a betegség tartamát és súlyosságát. A gyógynövények közül az Echinacea purpureától (Lángvörös kasvirág) várható ilyen hatás.

Orvoshoz akkor forduljunk, ha:

  • valamilyen súlyosabb alapbetegséggel (cukorbetegség, szívbetegség, tüdőbetegség, daganatos betegség, immunbetegség) is áll a háttérben,
  • a tünetek nem kezdenek javulni 2-3 nap alatt,
  • nem tudunk elegendő folyadékot itatni a beteggel (pl. hányinger, nyelészavar miatt),
  • nyugalomban is nehezen kap levegőt,
  • zavart tudatállapot vagy eszméletvesztés lép fel.

Hasmenés, hányás, hasmenés

Egészséges emberekben a hasmenés, hasfájás leggyakoribb oka a vírusos bélgyulladás. Ez általában 48 órán belül megszűnik, ez alatt az idő alatt a legfontosabb feladat a megfelelő folyadékpótlás. Ez nem mindig könnyű, hiszen a kórkép gyakran jár hányingerrel, hányással. Ilyenkor célszerű lehet a gyakori, kis mennyiségű folyadékfogyasztás (akár csak 1-2 korty). Az első napon szilárd étel fogyasztása nem javasolt, csak (átlátszó) folyadék ivása (víz, tea). A második napon, ha a panaszok enyhülnek, óvatosan megkezdhetjük a táplálkozást, eleinte keksz, pirítós formájában, majd óvatosan bővítve az étrendet. A tej és tejtermék csak a végén kerüljön be az étrendbe, mert átmenetileg tejcukor-érzékenység alakulhat ki.

A tünetek csökkenthetők görcsoldóval, hányáscsillapítóval. Hasfogót csak nagyon súlyos esetben alkalmazzunk.

Orvoshoz akkor forduljunk, ha:

  • a tünetek 48 óra után sem javulnak,
  • 24 órán túl nem sikerül folyadékot megitatni a beteggel a hányás miatt (nyáron hamarabb),
  • a széklet friss, vagy emésztett (fekete) vért tartalmaz,
  • zavartság, eszméletvesztés áll fenn,
  • magas láz (>39 oC) alakul ki,
  • társbetegség (cukorbetegség, vesebetegség, szívbetegség) is van.

Sérülés? Mi a teendő?

A kisebb sérülések otthon is elláthatók. A házipatikában legyen mindig fertőtlenítőszer (lehetőleg jódtartalmú), sebtapasz, kötszer! A sebet és környékét először folyó víz alatt tisztítsuk meg, különösen, ha látható, darabos szennyezőség (föld, homok) is van rajta! Ezután a jódos fertőtlenítőszerrel alaposan töröljük le! A felszínes horzsolásokat nem muszáj bekötni. Sok esetben további teendő nincsen, de bizonyos esetekben javasolt orvoshoz fordulni. A seb lemosása, fertőtlenítése és szükség esetén bekötése ilyenkor is szükséges!

Forduljunk orvoshoz, ha a seb mély (> 1 cm), erősen szennyezett, szakított vagy roncsolt, mert ilyenkor tetanusz oltásra lehet szükség. Mély sebeknél a sérülés mértékét is jobb, ha orvos ellenőrzi. Hosszú, tátongó vágott sebek esetén is orvosi ellátás javasolt, ilyenkor a sebet összevarrhatják.

A seb gyógyulását kísérjük figyelemmel, ha nem gyógyul megfelelően, vagy fertőzésre van gyanú, akkor is orvosi ellátás javasolt. Fertőzésre gyanús, ha a seb nedvedzik, gennyes váladék ürül belőle, illetve ha a seb környéke pirossá válik, különösen, ha a bőrpír terjed. Különösen fontos, hogy akiknek az immunrendszere gyengébb (idősek, cukorbetegek, rosszindulatú daganatos betegek) időben forduljanak orvoshoz!

Orvoshoz, de hová? A sebellátás rendszerint sebészeti ellátást jelent. Ha azonnali ellátásra van szükség, érdemes telefonon érdeklődni először (a háziorvosi ügyeletnél), mert a sebészetek, baleseti sebészetek forgó rendszerben ügyeletesek, szerencsés tájékozódni, mielőtt elindulunk.

Irodalom:

A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani levele a 2019. évi védőoltásokról.

www.antsz.hu

KAPCSOLÓDÓ cikkek

Gyomorrontás elsősegély Gyomorrontás elsősegély
A gyomorrontás mindenki életében legalább egyszer előfordul. Gyakran tapasztalhatjuk túlevést követően vagy egy romlott étel elfogyasztása után.
Kiss-Tóth Bernadett
Az immunrendszer támogatása a konyhában Az immunrendszer támogatása a konyhában
Az őszi-téli hónapokban, amikor a meghűléses betegségek, influenzajárványok sok embert levesznek a lábukról, fontos, hogy kiemelten foglalkozzunk szervezetünk ellenálló képességének megerősítésével.
Dobos-Kufcsák Judit
Kiszáradás gyermekkorban Kiszáradás gyermekkorban
A gyerekek vízforgalma, folyadékigénye arányaiban többszöröse a felnőttkorinak, éppen ezért a kiszáradás gyakrabban fordul elő a gyerekeknél, mint gondolnánk.
Dr. Krivácsy Péter